Pisztácia

Pisztácia
Akármilyen kicsi is Éjina (Eigina) szigete a Szaronikosz-öbölben, rögtön két nevezetesség is található rajta: az Aphaia-templom Görögország egyik legjobb állapotban fennmaradt dór műemléke és a fisztiki ejinisz , a pisztácia...

A cikk forrása

Görög kulinária Görög kulinária
(Vince Kiadó)
Aki felkeresi a görögök földjét, szívesen megismerkedik konyhájukkal is. Milyen ételeket ettek a görögök a poliszokban? Miből készül a feta? Hol van az ország garnéla-"fellegvára"? Mi jellemzi a mai görögök étkezési...
Bővebben...

Százötven évvel ezelőtt az egyszerű halászfaluban még senki sem ismerte ezt a növényt. Ez azonban alaposan megváltozott, mert ma a 84 négyzetkilométeres sziget csaknem egynegyedét foglalja el a Pistacia vera.

A sűrű koronájú, lombhullató fák akár tízméteresre is megnőnek, és a százéves kort is megérhetik. Kétlakiak, ezért már az ültetésnél ügyelni kell a hím- és a nőivarú fák megfelelő elosztására. Általában hét az egyhez arányban ültetik őket, egymástól hét méterre. A nőivarú növényeket körülbelül az ötödik évtől kezdve kétévenként elborítják a fehér virágfürtök, amelyeken a következő év februárjában 30-50 virág nyílik ki. A szél általi sikeres megporzás után hozzávetőleg 3 cm-es, hosszúkás csonthéjas termést hoznak, amelyek vékony, húsos, idővel kiszáradó héjból és a csontos magból áll (a dióhoz hasonlóan tisztán botanikai szempontból a pisztácia nem tartozik a csonthéjasok családjába, amelynek tagja a mandula mellett például a szilva és a meggy).

A teljes érettség előtt nagyjából egy hónappal a kemény héj a hegye felől elkezd megrepedni, így a magot már látni lehet a belsejében. Ebben a szakaszban "nevető" magoknak nevezik őket. Az augusztus-szeptemberi szüret után közvetlenül először egy ideig a napon szárítják őket, majd vízbe téve állandóan keverik, hogy a megszáradt húsos héj leválljon a magról, amely a súlya miatt alul gyűlik össze. Ezután ismét kiszárítják, mielőtt kezeletlenül vagy pirítva, sóval vagy cukorral további feldolgozásra kerülne.
Görögország 4500 tonna pisztáviája a világ termelésének 1,5 százalékát jelenti, a világ termelésének majdnem kétharmadát Irán adja. Bár váltakozó hozamok mellett csak a fák fele terem évente akár 30 kg pisztáciát, a közösségbe szerveződött éjinai parasztoknak nincs okuk haragudni nevető magjaikra.

Hozzászólás beküldése: Bejelentkezés vagy regisztráció
Pisztácia
Értékeld elsőként!
1 2 3 4 5
Kinyomtatom
Elküldöm levélben
Neved:
E-mail címed:
Címzett e-mail címe:
Töltsd ki a mezőket!
twitter

Kapcsolódó könyvek

Ízek városa - Athén Ízek városa - Athén
Szerző: Berki Manuela
Kiadó: Holnap Kiadó (2010)

Sorozatunk harmadik, gazdag képanyagú szakácskönyve az ínycsiklandozó recepteken túl bepillantást enged a...

Lakoma Lakoma
Szerző: Váncsa István
Kiadó: Vince Kiadó (2010)

Váncsa István új szakácskönyve a Lakomacímű sorozat első darabja, amely a Mediterráneumból a görög,...

Kapcsolódó cikkek