A zsírszegény táplákozás fontossága
Fogyni vágyóknak ajánlatos tudatosan kerülni minden zsírosat. Csak így lehet látványosan csökkenteni a napi kalóriabevitelt, s egyúttal sokféle betegség is megelőzhető. Ugyanakkor nem tanácsos teljesen törölni a zsírt étrendünkből. Az egészséges testfunkciókhoz ugyanis szükség van bizonyos mennyiségű napi zsírfelvételre. Egyes zsírsavak például a sejthártyák felépítésében játszanak jelentős szerepet, de nélkülözhetetlen a zsír az agy, az idegek, a gerincvelő vagy a máj, a vese és a szív védelme számára is.Táplálkozáskutatók napi 27-30% zsírbevitelt javasolnak. Ha például valaki naponta körülbelül 2000 kalóriát vesz magához, az ideális esetben hét és tél dkg zsírt jelent. Sok embernél azonban ez az arány akár a 40%-ot is eléri. Ha valakinek egészségügyi panaszai vannak, semmi esetre se kezdjen diétába, ne állítsaát az étrendjét addig, míg nem beszélt kezelőorvosával.
Mielőtt zsúrszegény diétába kezdenénk, fontos megértenünk a telített éstelítetlen zsírok közti különbséget. Az előbbiek szobahőmérsékleten szilárd állagúak, s többnyire állati eredetű termékekben találhatók. Telített zsír van például a a sajtban, a vajban, a magas zsírtartalmú hústermékekben (kolbász, pástétom, szalonna), továbbá süteményekben és kekszekben, csokoládéban és chipsben, valamint az ún. keményített zsírokban, mint például a halolajban. Ezzel szemben a telítetlen változatok valamivel egészségessebbek ugyan, de mégiscsak zsírok. Ideális esetben a napi zsírfogyasztásnak csupán 8%-át adják telített zsírok, a fennmaradó nagyobb részt a telítetlenek. Ez a második típus szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú, és leginkább növényi eredetű. Telítetlen például az olíva- és a többi, különböző magvakból, növényekből préselt olaj (mogyoró-, napraforgó-, bogáncs-, kukoricacsíra-olaj). Gondoljunk csak bele, az olaj tulajdonképpen nem más, mint a zsír más elnevezése. A zsiradék mennyiségét tekintve nincs semmi jelentősége, hogy vajban vagy margarinban pároljuk-e a hagymát, fokhagymát.
Hozzávalók
Az étkezési szokások megváltoztatásának ésszerű és könnyen megvalósítható módja, hogy a tej és tejtermékek (sajt, joghurt, tejszín) csökkentett zsírtartalmú változatát vásároljuk. A sovány tej például ugyanannyi és ugyanazt a tápanyagot tartalmazza, mint a teljes, zsírtartalma ezzel szemben csupán feleannyi. Használjon tehát a mártások, pudingook, krémek készítéséhez is sovány tejet - a különbséget ízben nem fogja észrevenni.
Az aprított zöldfűszerekkel, például metélőhagymával gazdagított zsírszegény joghurt vagy (krém-) túró finom és főleg egészséges alternatívát nyújt a vaj vagy a tejföl leváltására. A legtöbb zöldségféle kevés zsírt tartalmaz, s remekül feljavíthatja a hús- és halételeket. A legújabb táplálkozástudományi kutatások szerint naponta ötször kellene friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani ahhoz, hogy elégséges mennyiségben lássuk el szervezetünket antioxidánsokkal - elsősorban is béta-karotinnal és C- meg E-vitaminnal. Ezeknek az antioxidánsoknak ugyanis valószínűleg nagyon fontos szerepük van a civilizációs betegségek (rák, szívbetegség, ízületi gyulladások, sőt a bőr öregedése) megelőzésében, ezenkívül pedig védelmet nyújtanak a káros környezeti hatások, a sejtfalat károsító ibolyántúli sugárzás ellen. A tudósok feltételezik, hogy a növényi hatóanyagok a rák kialakulásának megelőzésében is jelentős szerepet játszanak.
Okosan tesszük, ha a zöldfélét gőzben pároljuk. Így az ételben marad a tápanyagok jelentős része, míg a főzéssel a zöldség C-vitamintartalmának mintegy háromnegyede veszendőbe megy. Ha semmiképp nem kerülhetjük el a főzést, csak röviden tegyük, mert a túl hosszú főzési idő a karotint is elpusztítja.
Akinek van egy kis ideje, készítse el maga a levesek, párolt ételek, örköltfélék alap-, illetve felöntőlevét. A készen kapható leveskockák és -porok gyakran a kelleténél több sót és ízanyagot tartalmaznak. Helyettük inkább a különböző zöldségek főzőlevét használjuk tehát, esetleg szárított gombák áztatóvízét, és ízesítsük ezeket friss zöldfűszerekkel. A hal- és húsffőzőlevet sem szabad kidobnunk. Hideg helyen, a folyadék tetején lerakódik és megdermed a zsír, amit azután könnyen eltávolíthatunk.
A zsírszegény ételeket tésztákkal, hüvelyesekkel, különböző gabonatermékekkel tehetjük tartalmasabbá. Tésztafélékből például hatalmas a kínálat, a szénhidrátszükségletet is kielégítően fedezik. A szénhidrát tudvalevően fontos a szervezetün számára, hiánya fáradtságot, levertséget okoz. A teljes őrlésű száraztésztákban ezenkívül a bélrendszer salaktalanítását elősegítő nyomelemek is megtalálhatók. A leveseket és párolt ételeket gazdaíthatjuk hántolatlan rizzsel is. Vagy keverjünk össze egy rész vörös lencsét három rész sovány darált hússal, s pompás fasírtalapot kapunk. Mindenesetre a tésztavásárlásnál ügyeljünk arra, hogy véletlenül se tojással készültet válasszunk. Helyette vegyünk inkább durumbúzából vagy rizsből készültet.
Konyhai eszközök
Használjunk korszerű, teflonbevonatú főzőedényeket, serpenyőket. Ezekkel nem gond a zsírtlan főzés, és könnyen tisztán is tarthatók. A bevonatra azonban vigyázni kell, ezért csak fa vagy műanyag keverőkanalat, húslapátot használjunk.
A rácsozott aljú serpenyők sem hiányozhatnak a konyhánkból, ha a zsírszegény táplálkozás hívei vagyunk. A húsból kisült lé ugyanis a vájatokba folyik, és a pecsenye nem szívja magát tele zsírral, viszonylag száraz marad. Serpenyőben készített ételekhez csak kevés olajra van szükség. Egyenletes hőmérsékleten, állandó keverés mellett gyorsan elkészül az étel. Még tovább csökkenthető a főzéshez szükséges zsiradékmennyiség, ha teflonbevonató wok serpenyőt használunk.
Az elkészült sültet lyukacsos húslapáttal kiemeljük a serpenyőből, közben a zsírt, a pecsenyelét jól lecsöpögtetjük. Hogy a hús felületéről is eltávolítsuk a zsírcseppeket, konyhai törlőpapírral megtörölgetjük. Ez a levesek, mártások, szószok felületén képződő zsírréteg felitatására is alkalmas, csak természetesen vigyáznunk kell, hogy ne divatosan tiritarka, mintázott papírt használjunk, hanem egyszerű, de jó szívóképességű fehérret.
