Milyen volt a honfoglalók kenyere?

Milyen volt a honfoglalók kenyere?
Mielőtt a kenyér keresésére indulnánk, lássuk, milyen volt az a föld, amelyen a kenyérnek való megtermett. Sajnos, kevés emlékünk maradt ebből az időből, s a leírások nem sokat mondanak. Annyit azonban tudunk, hogy a mai Alföldet akkor úttalan erdők sűrű rengetege övezte. A mélyebben fekvő részeket víz borította, s ebből csak kisebb-nagyobb szigetek emelkedtek ki, ahol az ember megvetette a lábát....

A cikk forrása

A kenyér története A kenyér története
(Móra Ferenc Kiadó)
Bővebben...

Hasonló képet mutatott a Dunántúl is. A Balaton déli sarka, a mai Kis-Balaton végeláthatatlan mocsárba veszett, a Fertő tó vize pedig Győrig ért. A sok víz nem kedvezett a földművelésnek, annál inkább az állattenyésztésnek, hiszen a víz közelében kövér legelők terültek el. Kevés helyen lehetett szántani, s ott is az ekét hajóval vitték a földekre, s ugyanúgy szállították el a termést is.

Bármilyen nehezen termett meg a mag, azért mégis megtermett, és lisztjéből kenyeret sütöttek. Persze ezt a kenyeret még nem késsel szegték meg, csak úgy törték. Nem is annyira a mai kenyérhez, mint inkább a mesék hamuban sült pogácsájához hasonlított. Jobban is ízlett akkor a darált gabonából, tejjel készült kása. Ha az ősmagyarok hosszabb útra indultak - s ez gyakran előfordult -, akkor a napi élelem néhány korty kumiszból (erjesztett lótejből), és egy csésze főtt gabonából, vagy egy marék pörkölt árpából állt. Ha otthon voltak, húst, vajat, tejet, gyümölcsöt, kenyeret ettek, kumiszt és bort ittak.

A férfiak a háztartás fő nyersanyagát: a vadat és a halat szerezték be. Kedvenc vadásztársuk volt a szelídített sólyom és a kutya. A vizeken halásztak, és igen sok hálófajtát ismertek. A kisebb folyókat gyakran más mederbe terelték, hogy a zsákmányt „száraz lábbal" ejthessék el. Szerették a jéghalászatot is. Mindezek mellett a családfő olga volt a földművelés, pontosabban az ekés művelés. A földet rendszerint csak egy évben használták, akkor is azt a részét, ahol korábban az állatok legeltek. Másik esztendőben továbbmentek és újabb táblát törtek fel.
Sok munkájuk akadt az asszonyoknak is. Legtöbb tennivalót a konyha adta. Az emberek sok húst fogyasztottak, főleg lóból és juhból. Sós vízben főzték, s mivel kevés vasedényük volt, a főzést, ügyes módon, falábasban végezték. A tűzön nagy követ melegítettek, s amikor az kellően átforrósodott, beledobták a faedénybe. Az asszonyok dolga volt a vászon- és szőnyegszövés. A takaró ősét, a nemezt is ők készítették a juh gyapjából, s a vándorláskor ők állították fel az ebből való sátrakat. A kertekben hagymát, borsót, salátát termeltek, körülöttük pedig baromfit tartottak. Mindemellett pedig megőrölték a kézimalmokon a búzát, és kenyeret sütöttek belőle.

Igaz-e, hogy az ősmagyarok nyereg alatt puhították a nyers húst, és aztán megették? Igaz, hogy nyereg alá tették, s az is, hogy megették. Csak nem ugyanazt. A nyers hús ugyanis nem azért került a ló hátára, hogy megpuhuljon, hanem hogy a sok lovaglástól feltört testet gyógyítsa. Rájöttek ugyanis, hogy ez igen jó orvossága a sebnek. Este aztán másik húsból finom vacsorát főztek, mivel ők sem szerették a nyers húst.

Az ősmagyarok sokáig szívesebben vadásztak és pásztorkodtak a búzatermelés helyett. Csak amikor végleg abbahagyták kalandozásaikat, letelepedtek, és kialakították a falvakat, akkor fordítottak nagyobb gondot a búza termelésére, amit a honfoglaláskor itt talált szláv népektől tanultak. Lassan-lassan aztán a lovak kantárjai mellett az eke szarvát is szívesen megfogták.
A változás azonban nemcsak abból állt, hogy a legelők helyén búzát termeltek. A pásztorok egyre többen telepedtek le a falvakban, és kis földjeiken gabonát termeltek.

Hozzászólás beküldése: Bejelentkezés vagy regisztráció
Milyen volt a honfoglalók kenyere?
Értékeld elsőként!
1 2 3 4 5
Kinyomtatom
Elküldöm levélben
Neved:
E-mail címed:
Címzett e-mail címe:
Töltsd ki a mezőket!
könyvek

Kapcsolódó könyvek

Aranyszarvas földjén Aranyszarvas földjén
Szerzők: Kútvölgyi Mihály, Vér János, Vér Jánosné
Kiadó: Timp Kiadó (2007)

A Tápió vidéke titkokat őriz. Még 1929. februárjában a tápiószelei Blaskovich János kifejti: „Ha a jelek...

...Mindennapi kenyerünket... ...Mindennapi kenyerünket...
Szerkesztő: Szabó Magdolna
Kiadó: Officina Nyomdaipari Oktató és és Termelő Kft (0)

Úgy tisztelte a magyar nép, mint az életet. Mert a kenyér tulajdonképpen az életet jelentette számára: annak...

Göcseji históriák és ételek Göcseji históriák és ételek
Szerző: Miszori József
Kiadó: Mészi Fotó (2007)

A kötet a Göcsejjel kapcsolatos gasztronómiai adatokat, recepteket, szokásokat, népi hagyományokat gyűjti...

Magyar kóstoló Magyar kóstoló
Szerző: Gergely Anikó
Kiadó: Vince Kiadó (2000)

A rendkívül eredeti, színvonalas képanyaggal illusztrált kötet ínycsiklandó receptekkel fűszerezett...

A Tisza-család szakácskönyve A Tisza-család szakácskönyve
Szerkesztő: Patay László
Kiadó: Püski Könyvesház (2001)

A Tisza szakácskönyv különös érték, aminek azonban nehéz a műfaját meghatározni. Kultúrtörténet?...

Konyhák, ételek, élmények Konyhák, ételek, élmények
Szerző: Tolnai Kálmán
Kiadó: Népszava Kiadó (1987)

"A terített asztal mindig olyan oltár, amelynél a legtöbb ember szívesen áldoz", olvasható egy ismeretlen...

Szakats mesterségnek könyvetskéje, mellyben külömbkülömbféle válogato tt tzifra, jó, egésséges, hasznos, tiszta és szapora étkeknek megkészít Szakats mesterségnek könyvetskéje, mellyben külömbkülömbféle válogato tt tzifra, jó, egésséges, hasznos, tiszta és szapora étkeknek megkészít
Szerző: Tótfalusi Kis Miklós
Kiadó: Kossuth Kiadó (2008)

Ez az érdekes, olvasmányos kis kötet letűnt korok ízes nyelvén szól letűnt korok ízes étkeiről....

Tokaji borok Tokaji borok
Szerző: Haraszti Gyula
Kiadó: Kossuth Kiadó (2002)

Tokaji aszút minden borkedvelő ember ivott már, mégis bizonyára sokan vannak, akik nem tudják, miért csak...

Bioételek gabonából Bioételek gabonából
Szerző: Kútvölgyi Mihály
Kiadó: Timp Kiadó (2010)

Jó fél évszázada - gyerekkoromban - Üllőn a Berkes utcában még csépeltek a gazdáknál. Pajtásaimmal ott...

Klasszikus magyar konyha Klasszikus magyar konyha
Szerző: Láng György
Kiadó: Corvina Kiadó (1992)

A magyar történelem bővelkedik fordulatos, dicsőséges, csak erre a népre jellemző eseményekben. Ugyanezt...

Kóstoló a múltból Kóstoló a múltból
Szerző: Körner András
Kiadó: Vince Kiadó (2005)

Az Egyesült Államokban élő Körner András építész szakácskönyve, amely először angol nyelven, az USA-ban...

Hazai ízek, falusi ünnepek Hazai ízek, falusi ünnepek
Szerző: Farkas Kata
Kiadó: Népszava Kiadó (1986)

Bejárhatjuk a földkerekséget, készíthetik a rakott asztalok pompásabbnál pompásabb falatjait, nagy hírű...

Gasztronómiánk krónikája Gasztronómiánk krónikája
Szerző: Dr. Ketter László
Kiadó: Mezőgazdasági Kiadó (1985)

Élelmezésünk távoli múltjának és jövőjének érdekes regénye ez a könyv. A szerző több mint negyven...

A magyar szürkemarha A magyar szürkemarha
Szerzők: Kútvölgyi Mihály, Bellon Tibor
Kiadó: Timp Kiadó (2001)

Magyarország egykoron Európa éléskamrája volt. A Kárpát medence állatbőségét nemcsak egyedülálló...

Mit ebédelt Ferenc József? Mit ebédelt Ferenc József?
Szerző: Krúdy Gyula
Kiadó: Anno Kiadó (2008)

Rövid írások a hazai gasztronómia fényes múltjáról.

Kis könyv a magyar almáról Kis könyv a magyar almáról
Szerző: Bálint György
Kiadó: Corvina Kiadó (1990)

Ha azt kérjük egy magyar gyerektől, hogy nevezzen meg egy gyümölcsöt, akkor szinte egész biztosan az almát...

Kapcsolódó cikkek