Méztó

Méztó
A háziméh (apis mellifica) nagy családokban élő, világszerte elterjedt és tenyésztett "államalkotó" rovarfaj. A családhoz egy anya (a királynő), több hím (here) és számos dolgozó tartozik. Táplálékuk a virágok nektárja és virágpora. A nektárból készített mézet a viaszból épült sejtekben raktározzák. A méz a méhek tartalék tápanyaga, és az ember csak a fölösleges mézet és viaszt veszi el tőlük. A méheknek jelentős a szerepük a növények megtermékenyítésében.

A cikk forrása

Útikönyv a táplálékok világához Útikönyv a táplálékok világához
(Athenaeum Kiadó)
Képzeletbeli utazásra invitáljuk az olvasót a táplálékok világába, átfogóan mutatjuk be a kultúránkban fogyasztott élelmiszereket. Az elismert dietetikus szakember szerzők a biológiai és élettani sajátosságok...
Bővebben...

A mézfogyasztás története

A méz az emberiség első és sokáig egyetlen édesítőszere volt. A vadméhek mézét már a cro-magnoni ember is fogyasztotta, a lárvákkal és viasszal együtt. Ezt tanúsítja egy 16 ezer éves spanyolországi barlangi falfestmény is, amely egy fiatal nőt ábrázol méhek között.
Egy Kr.e. 2700-ból származó kínai orvosi könyv szerint a hosszú élet titka a mézzel összekevert, porrá tört ginszeng ógyökér fogyasztása. Az egyiptomi piramisokban mézes süteményre utaló recepteket találtak. A görög mitológia szerint a gyermek Zeuszt, amikor haragvó atyja, Kronosz elől három ninfa rejtegette, mézzel és tejjel táplálták. A rómaiaknál a méhészet az általános műveltség része volt.
Magyarországon méhészkedéssel Szent István király idejében falvak sora foglalkozott, erre számos személy-, helységnév (például Méhes, Mézes, Méhkerék) és oklevél utalt. A hódoltság korában a törökök a méhcsaládok és a méz után tizedet szedtek. A méz és viasz a 16. és 17. század egyik legkeresettebb kiviteli cikke volt. Ausztriába például 1625-ben hatezer mázsa viaszt szállítottunk, és akkoriban minden kastély és udvarház mellett lehetett méheskerteket látni.
A mézet orvosságként szinte valamennyi baj ellen használták. Mátyus István erről 1789-ben a következőket írta: 'A méznek hatalmas rothadást ellenző, külső sebeket tisztító, erek megdugulását kibontó, tűdőket orvosló, vizeletűző ereje van. A méz által járván az egyenként rothadásra hanyatló testnek pórusait, azokat is maga természetinek részesivé teszi. A Patikákban is majd negyed része az orvosságnak szín mézből állott." Horhi Miklós már 1645-ben megírta az első magyar méhészeti könyvet, Festetics György gróf pedig a keszthelyi Georgikonban 1797-ben méhészeti tanfolyamot indított.
Európában sokáig a méz volt az általánosan használt édesítőszer, és csak a 17. század vége felé a nád- és a répacukor használata következtében veszített jelentőségéből.
Az ősi serfőzők mézsört, a maják likőrt készítettek a mézből, az aztékok, pedig csokoládéjukat ízesítették vele. A mézsört és a mézes bort sokáig fogyasztották, utóbbit főleg az asszonyok kedvelték.
A mézet nemi vágyat fokozó szerként (afrodiziákum) is használták. A római és görög fürdőkben az ismerkedni vágyók mézes vizet küldtek a kiszemelt partnernek, amelynek elfogadása beleegyezést jelentett. Hazai szokás szerint a lányos házban a szívesen fogadott fiatalembert a háziasszony mézes pogácsával kínálta. Ha a lakodalom alkalmával a férj nem bízott képességeiben, méztartalmú nászbort ivott.
Mézzel kezdetben főleg sütemények készültek. A régi görögök a melitutes nevű kenyérhez, a rómaiak az áldozati mézes süteményekhez használták. A mézeskalácsot nemcsak nálunk, hanem a franciáknál, németeknél és az angoloknál is jól ismerték. A keleti cukrászok a mézet mandulával kombinálták, és receptjeik számos országba eljutottak. A mézet a sonkapácolásnál és a gabonapelyhek gyártásánál is használják. A különböző helyeken gyűjtött méznek más-más íze van. Manapság sokan a görögországi Hymetus-hegy oldalán növő kakukkfű, majoránna és egyéb gyógynövények virágairól gyűjtött sötét, aromás mézet tartják a világ legjobbjának.
Hazánkban leggyakoribb az akác-, hárs- és vegyes virágméz. A hazai mézfogyasztás nepjainkban évente mindössze 30-40 dkg, ezzel szemben Németországban átlagosan 1,5 kg méz jut egy lakosra. A mézfogyasztás híveinek száma világszerte növekszik, mert kedvelői szerint értékes tápláló- és hatóanyagokat tartalmaz. Régen a drága cukrot olcsó mézzel pótolták, ma viszont cukorral etetik a méheket, hogy több méz kerüljön a piacra.

A méz összetétele

A cukor édes, olcsó és könnyen szállítható, ám csak egyetlen, majdnem vegytiszta tápanyagból, a szacharózból (répa- vagy nádcukor) áll. A szacharóz egy glükóz- (szőlőcukor-) és egy fruktóz- (gyümölcscukor-) molekulából épül fel, és a szervezet csak összetevőire bontva tudja felhasználni. A méz is ezt a két cukormolekulát tartalmazza, keverék formájában.
A mézben 65-80% cukor, viszonylag kevés (15-22%) víz és 0,5%, néha valamivel több fehérje található. A nektár szacharóz tartalmából kezdetben a mézben 6-10% van, amelyből az érés után kb. 4% marad, a többit az invertáz enzim glükózzá és fruktózzá hasítja. Némelyik méz maltózt tartalmaz, a hársmézben pedig nagyobb mennyiségben a melozitóz fordul elő.
Nehéz munka vagy sportolás alkalmával az izmok glükóztartaléka kimerül. Ilyenkor a méz jó szolgálatot tesz, mert cukortartalma gyorsan felszívódik, és hamar eljut az izmokba. A méz a gyors energiaszolgáltatás miatt a szívműködést is kedvezően befolyásolja. Feltételezik, hogy a mézben található acetilkolin segíti az erek tágulását és a szövetek táplálását.
A méz természetes alapanyaga nem tartalmaz fehérjét, csekély fehérjetartalma a virágporból és a méhek garatmirigyének váladékából származik. A mézből kis mennyiségben tizennyolcféle aminosavat mutattak ki. A zsályamézben fenilalanin található, a prolin pedig általában a mézek aromáját befolyásolja.
A méz további összetevői enzimek, vitaminok, szerves savak, szag- és ízanyagok. Az enzimek közül fontos a szacharózt glükózzá és fruktózzá alakító invertáz és a keményítőt bontó diasztáz. Az enzimek szintén a méhek garatmirigyéből kerülnek a mézbe, és működésük hő hatására megszűnik. Figyelmet érdemel a glükóz-oxidáz enzim, amelynek hatására glukonsav és hidrogén-peroxid keletkezik. Feltételezik, hogy az utóbbi vegyületnek a méz baktériumölő hatásában lehet szerepe. Érés közben a mézben feldúsulnak a szerves savak. Közülük a foszfor-, citrom- és az almasav növényi eredetű, míg a glukonsav enzimhatásra keletkezik. Az ásványi anyagok közül a méz jelentős mennyiségben tartalmaz káliumot, ezen kívül foszfor, nátrium, kalcium és magnézium, a mikroelemek küzül vas, mangán és réz található benne. A méz kevés B- és C-vitamint is tartalmaz.
A méz jó tulajdonságait rendeltetésével magyarázzák: mivel a fejlődő méhek egyetlen tápláléka, minden olyan anyag megtalálható benne, ami ehhez szükséges.

A méz hatásai

A mézfogyasztásnak hívei és kritikusai is vannak. Mivel a méz több szempontból különleges élelmiszer, mindkét fél érvei figyelmet érdemelnek.
Értékes tápanyagai közül több csak kis mennyiségben található meg benne, míg a két egyszerű cukor (glükóz, fruktóz) képezi a fő összetevőit. A mézből édes íze és állaga miatt egyszerre csak kevés fogyasztható, ezért nehéz tőle meghízni. Összetételét a nektártartalmú növény faján kívül egyéb tényezők (például az időjárás és a talajviszonyok) is befolyásolják. Még ma sem ismerik valamennyi összetevőjét, ezért a méz további meglepetéseket is tartogathat.
Ha a méz és a kristálycukor között nincs lényeges különbség, melyiket fogyasszuk inkább? A kristálycukor gyártása során a cukorrépából vagy cukornádból csaknem vegytiszta terméket állítanak elő, a méz ellenben a cukrok mellett olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek kismértékben hozzájárulnak az ember ásványianyag- és vitaminszükségletének kielégítéséhez. A méz tömegének negyedrésze víz, és kisebb az energiatartalma (288 kcal/10 dkg), mint a cukornak (394 kcal/10 dkg). Ezek az érvek is a méz fogyasztása mellett szólnak.
A természetgyógyászat szerint az egyszerű cukrokban gazdag élelmiszerek fogyasztása káros a vércukorszint alakulására. A glükóz - a szénhidrát-anyagcsere központi vegyülete - bőven megtalálható a gyümölcsökben, mézben, édes kukoricában és a gyökérzöldségek többségében. A fruktóz a méz, a gyümölcsök és a juharszirup fő összetevője, és másfélszer édesebb a szacharóznál. A fruktóz és a glükóz kémiai összetétele azonos, de szerkezetük eltérő. A fruktóznak - hogy a szervezet hasznosítani tudja, - előbb a májban glükózzá kell alakulnia.
A fruktóz fogyasztása után a vércukorszint nem emelkedik oylan gyorsan, mint más cukrok esetén. A szacharózfogyasztás viszont azonnal emeli a vércukorszintet, ezért a rendszeres gyümölcsfogyasztás a magas fruktóztartalom miatt segíti az édességek utáni vágy leküzdését.
Van olyan vélemény is, amely szerint az "üres" kalóriát jelentő cukrot az étrendből teljesen ki kellene hagyni. Azt a glükóz-mennyiséget, amire az agynak és az idegrendszernek szüksége van, gyümölcsökből és gabonából is fedezni lehet. A zsírrá alakuló cukrok elhízást okozhatnak, és a mézzel ehhez ráadásként kaphatjuk a környezetszennyeződés tartozékait, a DDT-t, ólmot, kadmiumot és a higanyt. Az elmondottak szerint ezért a méz fogyasztásának, jóllehet természetes élelmi anyag, káros hatásai is lehetnek.

A házipatikától az apiterápiáig

Dédanyáink generációk tapasztalataira támaszkodva orvosságként is használták a mézet. A mézes lép a szénanátha ellen volt eredményes. A megfázás és köhögés esetén a mézes tej, lázcsillapításra a mézes árpalé, kisebesedett bőrre a mézes csukamájolaj került elő, míg a máj- és epeproblémákra a reteklé-méz váltókúrát tartották hatásosnak. Idegesség és alvászavarok esetén mézes sör fogyasztását javasolták.
Kozmetikai célokra a régi recepteket ma is igénybe veszik. Száraz és öregedő bőrre arctisztító gél, levendulás bőrradír és arcpakolás formájában alkalmazzák. Sor kerül a sörélesztős méz, a túró-mézpakolás és a tejes-mézes fürdő használatára is.
Mellkasi vagy torokpanaszok esetén ma is gyakran a mézhez folyamodnak. Fertőzésgátló, sebgyógyító, hurutoldó hatású, valamint torokszárazságot és -gyulladást csökkentő szerként is ismerik. A cukorhoz hasonló nyugtató hatását a természetes fájdalomcsillapítóként ható endorfinok termelésére vezetik vissza. A mézfogyasztás azonban senkit sem ment fel a fogmosás alól, mert a fogak közé kerülő méz ugyanúgy fogszuvasodát okoz, mint a cukor.
Napjainkban előtérbe került a mézre épülő, méhészeti termékekkel történő gyógyítás. Az apiterápia a méz mellett többek között lépesmézet, virágport, méhkenyeret, méhpempőt és propoliszt alkalmaz. Az elnevezés a háziméh latin nevéből (Apis mellifica) származik. Feltételezhető, hogy a felsorolt termékekben feldúsulnak a nektár és a virágpor értékes anyagai.
A méhpempő a méhek garatmirigyei által termelt váladék, amellyel a kaptár dolgozói a méhlárvákat táplálják. Amelyik lárvát tovább etetik vele, méhkirálynővé alakul. A királynő jóval tovább él, mint a dolgozók, és a méhpempő hatására egy nap alatt két-háromezer petét is képes lerakni. A méhpempő szárazanyag-tartalma 40%. Lipoproteineket, zsírsavakat, cukrokat, aminosavakat, B-vitaminokat és acetilkolint tartalmaz. Hatására javul a szervezet általános állapota, növekszik a vörösvértestek hemoglobintartalma. Jó hatása van a csontrendszerre, az ízületekre, roboráló és immunrendszer-erősítő szernek is használják.
A propolisz (méhszurok) gyantás, ragacsos anyag, amit a méhek a fák rügyeiről és a fiatal ágak levélnyeleiről gyűjtenek a baktériumok és egyéb kórokozók ellen. A propolisz flavonoidokat, ásványi- és illó anyagokat, balzsamokat és ismeretlen anyagokat tartalmaz. Fájdalomcsillapító és gombaölő hatása mellett feltételezik, hogy fokozza a bőr sugártűrő képességét. Különféle fertőzések, sebek és gyulladásos bántalmak kezelésére használják.

Hozzászólás beküldése: Bejelentkezés vagy regisztráció
Méztó
Értékeld elsőként!
1 2 3 4 5
Kinyomtatom
Elküldöm levélben
Neved:
E-mail címed:
Címzett e-mail címe:
Töltsd ki a mezőket!
most van szezonja

Kapcsolódó könyvek

A szépítő, gyógyító méz, propolisz és társai A szépítő, gyógyító méz, propolisz és társai
Szerző: Pedrotti, Walter
Kiadó: Kossuth Kiadó (2008)

A méhtermékek a természet csodái. Különleges táplálékok, kiemelkedő szerepet játszanak az egészség...

Alain Ducasse konyhaművészete Alain Ducasse konyhaművészete
Szerző: Robert, Frederic
Kiadó: Alexandra Kiadó (2010)

Cukrász- és péksütemények, cukorkák, csokoládédesszertek, fagylaltok, szorbetek, gyümölcsök és aromák -...

A csodálatos méz A csodálatos méz
Szerző: Frank, Renate
Kiadó: Cser Kiadó (2006)

A méz gyógyító hatását, finom ízét már az ókori kultúrák is ismerték. Napjainkban a tudomány újabb és...

Kapcsolódó cikkek