Szpirosz Metaxa 1880-ban telepedett le Pireuszban, és nem sokra rá kiterjedt szőlőültetvényeket szerzett Attika déli részén, ahol különböző borokat kombinált egymással, és a hagyományos eljárás alkalmazásával párolta belőlük első brandyjét, amelyet 1888-tól kezdve saját gyárában állított elő, és a neve alatt terjesztett.
Első vevői a görög felső körökből kerültek ki, de I.György is köztük volt, valamint Szerbiában, Oroszországban és Etiópiában is árusította konyakját.
A siker olyan gyors volt, hogy már 1890-ben egy másik lepárlót nyithatott Odesszában. Amikor a Metaxa öt évvel később Abdul Hamid szultán tetszését is elnyerte, megalkotója előtt még Isztambulban is kitárult minden ajtó.
A Metaxa brandyt máig változatlanul Spirosz Metaxa eljárása alapján készítik. Alapanyagai a svatiano, sultanina és korinthaki szőlőfajtákból nyert borok, ezekből párolnak a borok különböző karaktereinek megfelelően két eljárásban 82-86% alkoholtartalmú brandyt. Ezt az alapot aztán több évig tölgyfa hordókban érlelik. Az évek során folyamatosan veszít az alkoholtartalmából, amit a pincemesterek "az angyalok adójaként" emlegetnek. Ez a párlat már rendelkezik a Metaxára jellemző lágy ízzel és arany színárnyalattal.
További feldolgozás előtt még fűszernövények keverékén is átöntik, amelynek összetétele azonban azonkívül, hogy rózsaszirmok is vannak benne, féltve őrzött gyártási titok. Ezután a párlatot Számoszról és Límnoszról származó érett muskotályborokkal házasítják, és tovább érlelik tölgyhordókban, amíg kialakul összetéveszthetetlen zamata.
