Hogy a magjával mit kezdjünk, az csak a felnőtt ínyencek kérdése. A gyerekek számára nem probléma. Ők tudják, hogy a cseresznyemagot szét kell köpködni vagy pöckölni, méghozzá minél messzebbre, annál jobb. Azt ne higgye senki, hogy az ő nemzedéke találta föl ezt a mókát. Zsenge koromban, emlékszem, egyszer épp a távköpést gyakoroltuk a testvéreimmel, amikor anyánk váratlanul megjelent. Akkoriban még rendjén ment a világ, úgyhogy szépen megszeppentünk, mi lesz most. Anyánk azonban csak annyit mondott: „Mi van, messzebbre nem bírtok?" Ellátta magát munícióval, és megdöntötte az összes rekordunkat. Ezeket a szép emlékeket mindnyájan egy híres férfiúnak köszönhetjük, akinek legtöbben csak a nevét ismerik: Lucullusnak. Brecht operát is írt róla.
Hogyan történt, hogy éppen őneki köszönhetjük a cseresznyét?
Lucullus katona volt, hogy úgy mondjuk, torzstiszt és parancsba kapta egy kisebb hadjárat vezetését. Olyasforma dolog volt ez, mint az Egyesült Államok részvétele a Öböl-háborúban. Majdhogynem ugyanott zajlott az akkori csetepaté is: a mai Törökország északi részén.
Mikor is volt ez az egész? Valamikor az ókorban persze, de pontosabban mikor? A nagy Caesar már iskolás fiú volt ebben az időben, Nagy Sándor már kétszáz éve halott. A nagy piramisok már akkor is ősréginek számítottak... a Krisztus előtti első évszázad első felében járunk. Egészen precízen Kr. e. 117-57 között.
Lucullus győzedelmeskedett és diadalmenetben vonulhatott be Rómába. Persze, minket nem ez érdekel, és ha csak ennyit tett volna a dicső férfiú, régen feledésbe merült volna a neve. A cseresznye a fontos. Lucullus Kis-Ázsiában ismerte meg e gyümölcsöt, Kerasos városában. Erről a városról nevezi máig is a cseresznyét a világ majd minden nyelve. Lucullus Rómába hozta a növényt, ahol akkora népszerűségre tett szert, hagy hamarosan a birodalom minden szegletében termeszteni kezdték. Százhúsz évvel később már Britanniában is megtermett, s azóta pedig egész Európa köpködi a magját. Nem a cseresznye volt az egyetlen, amit Lucullusnak köszönhetünk. Az őszibarackot is ő hozta be (latin neve, a persica perzsa eredetére utal).
Az a makacs gyanúm varn, hogy Lucullus nem gyakorolhatta vajmi nagy lelkesedéssel hadvezéri mesterségét. Valószínű, hogy sokkal szívesebben olvasgatott szakácskönyveket (már a Krisztus előtti ötödik században írtak ilyeneket). Életének utolsó éveiben rendezte közmondásos lakomáit Rómában, s ekkor nyitotta meg könyvtárát is a filozófusok számára. Azt nem tudjuk, hogy őket is meghívta-e a lakomákra, halálát azonban sokan gyászolták. Csatlakozunk a gyászolókhoz. Béke poraidra, Lucullus, aki a cseresznyét ajándékoztad nekünk.
Már csak két kérdésünk maradt.
Először is: vajon hozott-e valami finomat Schwarzkopf tábornok is az Öböl-háborúból?
Válasz: aligha.
Következtetés: a mai hadvezérek talán már alkalmatlanok az ilyesmire.
Másodszor: vajon köpködött-e már Lucullus is cseresznyemagot?
Válasz: az tuti!
Folyomány: ő milyen messzire bírt köpni?
Ezt sajnos már sosem fogjuk megtudni.
Lucullusi csemege: a cseresznye
A cikk forrása

Kapcsolódó könyvek

Szerkesztő: Koronczai Magdolna
Kiadó: Kossuth Kiadó (2009)
E könyv meghív bennünket egy pompásan illusztrált képzeletbeli utazásra a világ kertjein keresztül, hogy...

Szerző: Farkas Kata
Kiadó: Népszava Kiadó (1986)
Bejárhatjuk a földkerekséget, készíthetik a rakott asztalok pompásabbnál pompásabb falatjait, nagy hírű...

Szerzők: Dr. Százados Imre, Dr. Százados Miklós
Kiadó: Athenaeum Kiadó (2009)
Képzeletbeli utazásra invitáljuk az olvasót a táplálékok világába, átfogóan mutatjuk be a kultúránkban...

Szerző: Barta Miklós
Kiadó: Közgazdasági és Jogi Kiadó (1987)
Hazánkban is mind jobban terjed a kiskert-mozgalom. Nincs annál nagyobb öröm, mintha a saját magunk termelt...


Szerző: Tótfalusi Kis Miklós
Kiadó: Kossuth Kiadó (2008)
Ez az érdekes, olvasmányos kis kötet letűnt korok ízes nyelvén szól letűnt korok ízes étkeiről....

Szerző: Kútvölgyi Mihály
Kiadó: Timp Kiadó (2010)
Jó fél évszázada - gyerekkoromban - Üllőn a Berkes utcában még csépeltek a gazdáknál. Pajtásaimmal ott...

Szerző: Láng György
Kiadó: Corvina Kiadó (1992)
A magyar történelem bővelkedik fordulatos, dicsőséges, csak erre a népre jellemző eseményekben. Ugyanezt...

Szerző: Seres Attila
Kiadó: Palatinus Kiadó (2003)
A könyv egyfajta gasztronómiai utazás időben és térben. Az élvezetes stílusban megírt útibeszámoló persze...

Szerzők: Trutter, Marion, Smid, Gregor M
Kiadó: Vince Kiadó (2008)
Kulináris utazásra indulunk Oroszországba, Ukrajnába, Grúziába, Örményországba és Azerbajdzsánba. Lelki...

Szerző: Mauri, Angel Maria
Kiadó: Kossuth Kiadó (2008)
A növényi eredetű táplálékok, köztük a zöldségek és gyümölcsök alapos ismerete lehetővé teszi új,...

Szerző: Dumas, Alexandre
Kiadó: Corvina Kiadó (2014)
,,Fontos alapmunka, s nem mellesleg egy könnyen olvasható igazi Alexandre Dumas-könyv - ezúttal d'Artagnan...

Szerző: Berki Manuela
Kiadó: Holnap Kiadó (2010)
Sorozatunk harmadik, gazdag képanyagú szakácskönyve az ínycsiklandozó recepteken túl bepillantást enged a...

Szerzők: Kútvölgyi Mihály, Bellon Tibor
Kiadó: Timp Kiadó (2001)
Magyarország egykoron Európa éléskamrája volt. A Kárpát medence állatbőségét nemcsak egyedülálló...

Szerkesztő: Szabó Magdolna
Kiadó: Officina Nyomdaipari Oktató és és Termelő Kft (0)
Úgy tisztelte a magyar nép, mint az életet. Mert a kenyér tulajdonképpen az életet jelentette számára: annak...

Szerző: Körner András
Kiadó: Vince Kiadó (2005)
Az Egyesült Államokban élő Körner András építész szakácskönyve, amely először angol nyelven, az USA-ban...

Szerzők: Günther, Sigrid, Lipp, Eva Maria
Kiadó: Cser Kiadó (2008)
A táplálkozástudomány mai korszerű ismeretei szerint a szárítás és aszalás -csakúgy, mint korábban- a...

Szerzők: Kútvölgyi Mihály, Vér János, Vér Jánosné
Kiadó: Timp Kiadó (2007)
A Tápió vidéke titkokat őriz. Még 1929. februárjában a tápiószelei Blaskovich János kifejti: „Ha a jelek...