karfiol

Származása és elterjedése

Szintén Európa az őshazája, mint a legtöbb káposztafélének. Az időszámítás előtti hatodik században említik először. A 12. század körül jelent meg Spanyolországban, majd innen terjedt tovább Francia-, Olaszországba és Angliába. Európában kedvelt zöldségféle, Amerikában a brokkolit kedvelik jobban.

Beltartalmi értéke

C-vitamin tartalma magas, melyet mélyhűtve is megőriz. Alacsony a kalória tartalma, de fogyasztásakor tömítő érzést ad, ezért cukorbetegeknek és fogyókúrázóknak nagyon ajánlott a fogyasztása. Rostban gazdag, s tartalmaz még folsavat és ásványi sókat.

Típusai

Fejletlen virágai nagy tömegben az elhúsosodott lapos, félgömb alakú virágzatban egyesülnek, s a virágzatot levelek veszik körül. Ezt a virágzatot fogyasztjuk. Újabban nemesítették ki halványzöld, narancssárga és lila színű változatát. Ezek főzésnél megőrzik színüket. A lila színű antociánt, a narancssárga nagy mennyiségű béta karotint (25-szöröse a fehérnek) tartalmaz. A friss karfiol levelei élénk zöld színűek, rózsái fehér, vagy halvány krémszínűek, szemcsés tapintásúak.

Konyhai felhasználása

Sokoldalú, salátaként, levesként, köretként egyaránt fogyasztjuk. Nagyon jó ízhatásokat érhetünk el, ha sajttal, tejszínnel, tejföllel párosítjuk.

Vásárlási tanács

Mindig a friss, zöld levelű példányokat keressük. A karfiol "húsa" legyen fehér (ne sárga, vagy szürke), húsos, leves (ne fonnyadt). Előfordul, hogy vásárlásnál nem vesszük észre az apró fekete színű levéltetveket a rózsák között (olyanok, mint a mákszemek). Ha ez előfordul, ecetes hideg vízbe áztassuk be a szétszedett rózsákat főzés előtt, s lejönnek a levéltetvek, nem kell kidobnunk a karfiolt.