polip

Krake, octopus, polpo, poulpe, pulpo

polip
A nyolckarú vagy közönséges polip a lábasfejűekhez tartozik. Néhol különleges csemege...

Életmódja, jellegzetességei
E család tagjai a Föld minden meleg tengerében előfordulnak, ám csak néhol becsülik kulináris értékét, így például a Földközi-tenger vidékén , és elsősorban Ázsiában, ott is különösen Japánban. Sokan nem tudják, hogy a polipok a leggyorsabb és a legintelligensebb tengerlakók közé tartoznak, érzékszerveik igen fejlettek. Összecsukott lábakkal (melyeket karoknak is neveznek) hosszúra nyújtott testtel nyílként suhannak, miközben lökésszerűen préselik ki magukból a légzéskor beszívott vizet, tehát gyors mozgáskor a rakétaelv szerint haladnak. Ha lassan "lépkednek" a tengerfenéken, a lábaikat használják helyváltoztatásra. Az emberi szemhez nagyon hasonló szemük térlátású is, és színeket is meg tudnak különböztetni. Sőt, még tanulásra és emlékezésre is képesek.
Főként csigákkal, kagylókkal, rákokkal és halakkal táplálkoznak, melyeket két sorban tapadókorongokkal ellátott lábaikkal ragadnak meg, és emésztőnedvet fecskendeznek rájuk.
A kerek, mozgékony szájba a körülötte elhelyezkedő lábak juttatják be a zsákmányt. Kulináris és gazdasági szempontból főként a közönséges polipnak (Octopus vulgaris) van jelentősége. Általában 50-100 cm-es példányok kerülnek piacra. A polip magányosan szeret élni sziklás partok mentén, ahol lakóhelyül üregeket vagy hasadékokat keres magának, és színével képes a környezetéhez alkalmazkodni.

Konyhai felhasználása
Görög vázaképek tanúsága szerint már az ókorban is kedvelték e puhatestűeket. Görögországban ma is csemegének számít: roston sütve, fokhagymával-olívaolajjal pácolva, vagy borral, paradicsommal párolva készítik. Még ennél is nagyobb közkedveltségnek örvend Spanyolországban, ahol gyakran saját "tintájában" készítik el. (A menekülni kényszerülő állat fekete folyadékot "tintát" lövell ki magából a vízbe, s eközben egérutat nyer.) Az "előkészítéshez" hozzátartozik a polip húsának porhanyítása: a Földközi-tenger mellékén hagyományos módszerrel a sziklákhoz csapdossák, vagy bottal püfölik a kifogott állatokat. Ez a sajátságos eljárás elmarad a mélyhűtésnél, mert a fagyasztás során amúgy is porhanyóssá válik a hús. Japánban a megtisztított állatot lereszelt retekkel együtt vízbe teszik, és alaposan meggyömöszölik.
Dél-Olaszországban a kibontott és sóval behintett polipot forró serpenyőben vagy agyagedényben jól átpirítják, s csak azután készítik el. De egyszerűen sós vízben is meg lehet főzni, majd pácolni.
A koreai konyha érdekes fogása az élő és védekező polip evőpálcára tekerése és egyben lenyelése. Frenetikus gasztronómiai élvezet lehet, mert ebbe a kulináris élvezkedésbe évente többen belehalnak.

Hozzászólás beküldése: Bejelentkezés vagy regisztráció
Halak és a tenger gyümölcsei Casparek-Türkan, Erika, Döbbelin, Hans Joachim
Halak és a tenger gyümölcsei
(Kossuth Kiadó, 2002)

Ez a könyv mindenekelőtt szakácskönyv, ezért természetszerűleg elsősorban a tengerekből, tavakból és folyókból asztalunkra kerülő ínyencségek konyhaművészeti vonatkozásaival ismerteti meg az olvasót. Az érdeklődő azonban... bővebben...
szólj hozzá, értékelj
Ha szeretne itt hirdetni, vegye fel velünk a kapcsolatot!