ananász

Származása, elterjedése

Őshazája valószínűleg Paraguay, ahonnan a guarani indiánok vándorlása során terjedt el Brazílián keresztül a Karibi térségig. Termőhelyei India, Vietnam, Nyugat-Afrika, Dél-Amerika. Spanyol tengerészek és kereskedők terjesztették el, Európába is az ő közvetítésükkel került. A 16. század elején Szent Ilona szigetére telepítették be.

Típusai

Kiváló fajták ma a Nervosa Maxima és a Cayenne. Mérete szerint igen változatos lehet, a 15-20 dkg-os bébi ananásztól egészen a több kilós nagyságúig.

Beltartalma, élettani hatása

Magas vitamintartalmának és a benne található bromelin nevű (fehérjebontó) enzimnek köszönhetően a legegészségesebb gyümölcsök egyike. Ez az enzim csak a friss ananászban található meg, a konzervekben hőkezelés hatására megsemmisül. Újabban előtérbe került az ananász zsírégető tulajdonsága is, ezért fogyókúrához kiváló. Tartalmaz szénhidrátot, B1,B2,B3,B5,B9 és C vitamint, káliumot, kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort és cinket. Gyorsítja az emésztést, jó hatással van a szervezetre bélrendszeri zavarok, tüdőgyulladás, meghűlés, vérszegénység esetén.

Konyhai felhasználása

Desszertek, kompótok, gyümölcslevek jó alapanyaga. Könnyű húsételek kiváló kísérője lehet.

Vásárlási tanács

Vásárláskor teljesen érett ananászt keressünk, amely illatos, halványsárga, nincsenek rajta puha foltok és a tetejéről könnyű kihúzni a középen lévő leveleket. Az éretlen gyümölcsnek nincs illata, sötétzöld és nagyon savanyú. Ha ez utóbbit érlelni karjuk: nem szabad hűtőbe tenni, pár napig szobahőmérsékleten tároljuk. A kisebb ananászok többnyire zamatosabbak a nagyoknál.