szőlő

grape, Traube, uva

szőlő
A gyümölcs, melynek fogyasztása szinte egyidős az emberiséggel...

Származása, elterjedése

Valószínű őshazája Kis-Ázsia. Az északi féltekén a 30-50., a déli féltekén pedig a 20-40. szélességi fok közötti területeken mindenütt termesztik. Fogyasztása és termesztése szinte egyidejű az emberiséggel. Ókori irodalmi művekben vagy a szőlő, vagy a belőle készült bor már szerepel (Odüsszeia, Biblia). De ugyanígy az építészetben a növény motívumai (indák, levelek) díszító elemként már az ókorban jelen voltak. Festészetben a csendéletek egyik kedvenc szereplője. Az európai népek monda és mesevilágában szintén gyakran találkozunk a szőlővel. A fajtáknak három fő típusát termesztjük, a csemegeszőlő, a borszőlő és a kettős hasznosítású fajtákat. Magyarország területén már az avarok és a rómaiak is termesztettek szőlőt. Ma már az ültetvényeken kívül szinte minden házikertben megtalálhatjuk.

Beltartalma, élettani hatása

Cukortartalma magas, ez 50%-ban gyorsan felszívódó szőlőcukor, 50%-ban gyümölcscukor. Szerves savakat, ásványi anyagokat szintén nagy mennyiségben tartalmaz. Héja fontos ballasztanyag a szervezet számára, nagyon hatásos székrekedés, bélrenyheség és aranyér esetén. Erősíti az idegeket, segít megelőzni a rákos megbetegedéseket, késlelteti a ráncok kialakulását. A magjában lévő olaj értékes omega 6 zsírsavakat, E vitamint tartalmaz. A gyümölcs jól tárolható.

Konyhai felhasználása

Elsősorban nyersen fogyasztott gyümölcsünk. Egyes vidékeken lekvárt is főznek belőle. A szőlőlé, a must kedvelt gyümölcslé. Legnemesebb alkoholos italaink szőlőből készülnek - bor, konyak, armagnac, pezsgő, törkölypálinka. A magnélküli fajták aszalásával kapjuk a mazsolát. Nemcsak desszertként használt gyümölcs, húsételek finom kísérője is.

Hozzászólás beküldése: Bejelentkezés vagy regisztráció