búza

blé, grano, trigo, Weizen, wheat

búza
Az ókorban ugyanolyan stratégiai jelentősége volt, mint ma a kőolajnak...

Származása, elterjedése, jelentősége

A búza a pázsitfűfélék családjába tartozó növénynemzetség egyik tagja. Nemzetségének számtalan faja van, de mezőgazdasági jelentőséggel csak néhány bír. Legrégebben termesztett kultúr-, takarmány- és gabonanövényünk. Az egyiptomiak már i.e. 2700- ban ismerték, a Földközi tenger partján élő népek 9-10 ezer évvel ezelőtt termesztették. Az ókorban ugyanolyan stratégiai jelentősége volt mint manapság a kőolajnak. A kor szuperhatalmának, Rómának létkérdés volt Egyiptom "biztosítása", e nélkül a város éhezett volna. Napjainkig nem veszített fontosságából.

Osztályozása

Többféleképpen osztályozható, termésidejét tekintve lehet tavaszi és őszi búza, ill. csupaszbúza és polyvásbúza.
Csupaszbúzák: -hasas, vagy angol búza
-közönséges búza
-durum búza
-lengyel búza
Polyvásbúzák: -tönköly
-tönke
-aiaku

Felhasználása

Európában és a Közel-Keleten mindig a népélelmezés legfontosabb eleme volt, napjainkban 245-250 millió hektáron termesztik, jelentőségét csak a rizs közelíti meg. Elterjedése olyan ősi tápláléknövényeket szorított ki, mint a köles, hajdina. A kukorica megjelenéséig Európában a vetésterület legnagyobb részén búzát termeltek. Elsősorban kenyérgabonaként hasznosították, a termés pusztulása (akár kártevő, akár háborúk okozták) a lakosság tömeges éhezéséhez, halálához vezetett. Magyarország egyes területein a mai napig „élet”-nek hívják a kenyeret. Gyors és széleskörű elterjedését magas sikértartalmának köszönheti. A sikér egy rendkívül rugalmas fehérje, mely könnyűvé, laza szerkezetűvé teszi a belőle készült kenyeret, ezért olyan népszerű a búzakenyér, hiába igénytelenebb a rozs, kedvezőbb a tápanyagtartalma, a fehér búzalisztből készült kenyér a jólét, a gazdagság szimbóluma volt. De kenyéren kívül készíthető belőle dara, gríz, tészta, lisztjéből keményítő nyerhető , (ez utóbbi a gyógyászatban is felhasználható) fontos alapanyaga a szesz és sörgyártásnak is.

Beltartalma

Beltartalmi mutatói igen jók, található benne B1, B2, B5 ,B6, E vitamin, béta karotin, kalcium, magnézium, vas, cink, fehérjék, rost , foszfor valamint szerves sók. A csírázott búzalé, a búzakorpa, a búzacsíra, bizonyítottan rákmegelőző hatású, ezt Szent-Györgyi Albert Nobel díjas magyar tudós kutatásai igazolták.

Hozzászólás beküldése: Bejelentkezés vagy regisztráció