Korszerűen, egészségesen

Korszerűen, egészségesen
Az utóbbi években nem egyhangú a magyaros konyhát dicsérők kórusa, egyre erősödik a bírálók szólama is. Közöttük először a táplálkozástudomány szakemberei szólaltak meg, de ma már sok támogatójuk van a hallgatóság soraiban is. Sőt! Új kórusok alakultak, ahol nem a megszokottat akarják korszerűsíteni, hanem merőben új irányzatokat ajánlanak az érdeklődőknek. Bárhonnan közelítjük is meg ezt a kérdést, egyet kell értenünk a szakemberekkel abban, hogy jelenlegi életvitelünk és étkezési szokásaink nem a nemzet felvirágzását, hanem néhány betegség (magas vérnyomás, érelmeszesedés, infarktus, cukorbetegség, májzsugorodás) népbetegséggé válását eredményezték.

A cikk forrása

Frissen fagyasztva Frissen fagyasztva
(Kossuth Kiadó)
Az ismert táplálkozási szakember megismertet a mélyhűtés során az élelmiszerekben végbemenő folyamatokkal, megtudhatjuk, mit lehet ily módon tartósítani, milyen eljárásokkal a legalacsonyabb a C-vitamin veszteség, s mit...
Bővebben...

Egyhangú ételválasztás

Ételválasztékunk meglehetősen egyhangú. Sok családban még ma is a húsleves, rántott hús, sült krumpli, pörkölt és galuska jelenti a vasárnapot. Ritkán eszünk, de akkor túl sokat és túl gyorsan. Kapkodva, szinte rágatlanul nyeljük le az ételt. Mire kialakul a jóllakottság érzése, már túlettük magunkat. Kedveljük a zsíros, szaftos ételeket, ragaszkodunk a sertészsírhoz. Sokat fogyasztunk az ún. „rejtett zsírforrások"-ból, mint a hús, a felvágottak, a sajtok, de ide tartozik a csokoládé, a vajkrémes tortaszelet is. A növényi olajok, a hal, a barna kenyér, a zöldségféle pedig nem elég népszerű hazánkban.

Rossz szokások

Ízesítésnél elsősorban a cukorhoz, a sóhoz, a borshoz és a csípős paprikához ragaszkodunk, annak ellenére, hogy a cukor, a sok édesség csak a vérzsírszintet emeli, a fogak romlását fokozza, s szaporítja a felesleges kilókat; a konyhasó mértéktelen élvezete pedig önmagában elegendő a vérnyomás emelkedéséhez. S még nem is szóltunk az alkohol, a dohányzás, a mértéktelen kávézás, az öngyógyszerezés és a mozgásszegény életvitel veszélyeiről.
Sokan szemellenzős módon ragaszkodnak szokásaikhoz, és előfordul, hogy csak az első vagy a második infarktus után döbbennek rá: az egészség a legnagyobb értéke életünknek! Elveszíteni könnyű, de visszaszerezni néha már lehetetlen. Most filozofálhatnánk arról, mi az egészség, a betegség, de ne menjünk ilyen messzire. Szögezzünk le annyit, hogy a helyes, kiegyensúlyozott életmódnak és táplálkozásnak döntő szerepe van egészségünk megőrzésében. Nem közömbös tehát, hogy mit, mennyit és hányszor eszünk.
A testi és szellemi fittség megköveteli, hogy az évszakoktól függetlenül szervezetünk folyamatosan el legyen látva testépítő, energiát adó és szabályozó-védő tápanyagokkal. Mivel élelmi nyersanyagaink jelentős része igen rövid ideig tárolható, ezt a célt szolgálja a tartósítás egyik - talán legkorszerűbb - változata, a fagyasztás. A helyesen végzett fagyasztás megőrzi a friss alapanyag legfontosabb és legérzékenyebb alkotórészeit: a vitaminokat és az ásványi sókat.

Növényi eredetű élelmiszerek

Az éhségünk csillapítására szolgáló termékek két forrásból származnak, s ennek alapján beszélünk növényi és állati eredetű élelmiszerekről.
A növényi eredetű élelmiszerek a gabonafélék (búza, árpa, rozs, zab, kukorica, köles), a gabonatermékek (lisztek, darák, pelyhek), a kenyér és a péksütemények, a száraz hüvelyesek, az olajos magvak, a gyümölcsök, a zöldségfélék és a gombák. Jellemző tápanyagunk a [szénhidrát|szótár:1002]. Kis mennyiségben ez lehet cukor (a gyümölcsökben, egyes zöldségekben), de többsége bonyolult felépítésű, összetett anyag, mint a keményítő és az emészthetetlen rostok. A keményítő alkotja a gabonafélék, a gabonatermékek, a kenyér, a száraz hüvelyesek, a burgonya legnagyobb részét, de kisebb mennyiségben megtalálható a zöldségfélékben, gyümölcsökben is. A rostok a gabonaszem, a zöldség, a gyümölcs héját, magját, a növényi sejtek ragasztóanyagát képezik. Ide tartozik a cellulóz, a hemicellulóz és a pektin. Ezek az anyagok alapos rágásra késztetve edzik fogainkat. Megduzzadva kitöltik a gyomort, és a jóllakottság érzetét keltik anélkül, hogy túl sokat ettünk volna. Megkötik a bélben az emésztés során keletkezett ártalmas bomlástermékeket. A bélfalat ingerelve gyorsítják annak mozgását, s ezzel megszüntetik a székrekedést. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az emészthetetlen növényi rostok egészségünk szempontjából éppen olyan fontosak, mint bármelyik vitamin. Fehérjéik hiányosak, ezért önmagukban nem alkalmasak szervezetünk fehérjeszükségletének kielégítésére. Kivételt csak a szója képez, ezért is nevezik a kínaiak „növényi háziállat"-nak. Zsiradékot kisebb-nagyobb mennyiségben tartalmaznak. Többet az olajos magvak (mák, tökmag, napraforgó stb.), egyes gyümölcsök (dió, mogyoró, mandula) s a gabona csírája (pl. kukoricacsíra-olaj). Jóval kevesebbet a zöldség- és főzelékfélék, s nincs zsiradék a friss, lédús gyümölcsökben. Energiatartalom szempontjából nincs különbség állati és növényi eredetű zsírok között. Összetételüket tekintve azonban sokkal értékesebbek a növényi eredetűek, mivel koleszterint nem találunk bennük, és gazdagok olyan vitamin jellegű zsírsavakban, amelyek csökkentik az érelmeszesedést. Legnagyobb értéküket a vitaminok és az ásványi anyagok jelentik. Mivel egyik növény sem hajszálra ugyanazokat tartalmazza, és mindegyikben más mennyiségben és arányban vannak jelen - rendkívül fontos, hogy minél többféle növény, növényi rész (hajtás, levél, gyümölcs, gyökér stb.) szerepeljen napi étkezésünkben.

Állati eredetű élelmiszerek

Az állati eredetű élelmiszerek a húsok és a húskészítmények, a tojás, a tej és a tejtermékek. Táplálkozás-élettani szempontból legértékesebb a fehérjetartalmuk, amely teljes értékű, önmagában alkalmas kielégíteni szervezetünk szükségletét, s képes kiegészíteni a növényi eredetű élelmiszerek hiányos fehérjéit. Ezért terjedt el az a gyakorlat, hogy például a főzeléket egy szelet sült hússal vagy egy tükörtojással együtt fogyasztjuk. Mivel az állati eredetű élelmiszerek a legdrágábbak, gazdaságos és ugyanakkor élettanilag hasznos a húsadag (8-12 dkg) 20-25%-át szójakockával, szójapehellyel helyettesíteni. Szénhidrát a húsokban kevés állati keményítő formájában (glikogén) található, mennyisége 1% alatt van. Számottevő mennyiséget csak a tej és a tejtermékek tartalmaznak tejcukor formájában. Ezt a szénhidrátfajtát sokan nem tudják megemészteni, a tejjel készült ételek rosszullétet, puffadást, hasmenést okoznak. Ilyenkor az étrendből feltétlenül ki kell hagyni a tejet, de néha a tejtermékeket is. Az állati eredetű élelmiszerek zsírtartalma jelentős energiaforrás. A vitamin jellegű zsírsavakból igen keveset találunk bennük. Kivételt képeznek a tengeri halak, halkonzervek s a hazánkban élők közül a busa. Ezek a speciális zsírsavak csökkentik a vér koleszterinszintjét, s ezért lenne fontos, hogy hetenként rendszeresen tervezzünk valamilyen halételt a család étrendjébe! Annál jelentősebb az állati termékekben a koleszterin mennyisége. Megtalálható mindenféle zsírban, húsban, de a zsíros tejtermékekben, a szalonnában, a tepertőben, a belsőségben (máj, velő stb.), a tojássárgájában, a csirke bőrében különösen sok van belőle. Nem véletlenül szorgalmazzák a táplálkozási szakemberek, hogy az ételkészítéshez csak kevés növényi olajat használjunk, a húsból, a felvágottakból, a tejből és a tejtermékekből mértékkel fogyasszunk, és mindig a sovány változatokat válasszuk. Vitaminban és ásványi anyagokban éppen úgy gazdagok, mint a növényi eredetű élelmiszerek, de más vitaminok és ásványi sók forrásai. Többek között ezért is mondjuk azt, hogy vegyesen, változatosan kell táplálkoznunk, s nem célszerű csak az egyik vagy csak a másik csoportot előnyben részesíteni. Akkor lesz kiegyensúlyozott szervezetünk tápanyagellátása, ha ételeink mindennap körülbelül 70-75%-ban növényi eredetűek, és állati termékekből nem fogyasztunk többet 25-30%-nál.

A nyersanyagok megfelelő tárolása

Most pedig válogassuk össze a jó gazdasszony gondosságával azokat a nyersanyagokat, amelyeket fagyasztással célszerű eltartani. Nem fölösleges a körültekintés, mert a tartósításnak ez a változata nem olcsó mulatság. Valóban azok kerüljenek a mélyhűtőbe, melyeknek íze, színe, illata, legértékesebb alkotórészei (a vitaminok és az ásványi sók) ezzel a módszerrel védhetők meg a legjobban.
A gabonafélék, gabonatermékek, száraztészták nem tartoznak a könnyen romló élelmiszerek csoportjába. Víztartalmuk 8-12% között mozog, a mikroorganizmusok életműködéséhez, szaporodásához rendkívül kevés. Rövidebb-hosszabb ideig való tárolásukhoz elegendő egy nem túl meleg, száraz kamra vagy spájzszekrény.
A kenyér és a péksütemények víztartalma már jóval magasabb, 30-40%, eltarthatóságuk ideje sem mérhető hetekben. Minőségük romlását a nedvesség csökkenése (kiszáradnak) vagy emelkedése idézi elő. Ez utóbbi akkor következik be, ha műanyag zacskóban vagy nagyon gőzös helyen tároljuk. A nedves felületen elszaporodnak a penészgombák, s akkor fogyasztásra már nem alkalmas. Kenyérből, kifliből, kalácsból nagy készleteket nem érdemes felhalmozni a fagyasztóban. Sok helyet foglal el, és a boltokban naponta vásárolhatunk frisset. Ha mégis megtesszük, ezzel időt nyerünk és megkíméljük magunkat a naponkénti bevásárlás fizikai és lelki terheitől.
Száraz hüvelyesek és olajos magvak víztartalma 10% körüli. A hőmérséklet emelkedése elsősorban az olajos magvakat veszélyezteti, avasodnak. Száraz, hűvös helyen egész télen át jól eltarthatók, de felületükön mindig vannak mikroorganizmusok, melyekkel elsősorban az olajos magvaknál kell számolnunk. Ha például a darált mákot a tésztára szórva csak egy-két óra múlva fogyasztjuk el, a nedves felületen gyorsan elszaporodnak, s akár betegséget (ételmérgezést) is okozhatnak. Tehát a cukros mákkal, dióval mindig csak közvetlenül evés előtt szórjuk meg akár a metéltet, akár a gubát.
A gomba igen magas víztartalmú (90%), gyorsan romlik. Ha többet vásárolunk a kelleténél vagy ritkán lehet hozzájutni, célszerű fagyasztással tartósítani. Arra azonban feltétlenül gondoljunk, hogy a család által gyűjtött vagy bárkitől kapott gombát feldolgozás előtt mindig mutassuk meg gombaszakértőnek. A mérges gombáknak egy kis darabkája is súlyos mérgezést okozhat, ne kockáztassuk családunk életét, egészségét!
A zöldség- és főzelékfélék igen sok (80-90%) vizet, ugyanakkor kevés kalóriát adó tápanyagot tartalmaznak, ezért energiaértékük alacsony. Táplálkozás-élettani értéküket rostanyagaik, jelentős C-vitamin-, karotin-, kálium- és magnéziumtartalmuk adja. Egyesekben számottevő a vas mennyisége is, de szervezetünk ennek csak néhány százalékát képes felhasználni. Ezeken kívül számtalan olyan vitamint (B1, B2, B6, pontoténsav, niacin, E-vitamin, biotin, fölsav) és ásványi anyagot (réz, cink, mangán, kobalt, króm, nikkel, szelén) találunk bennük, amelyekből igen kevés is elegendő, de az nélkülözhetetlen. Változatos, szép színük, kellemes, étvágykeltő íz- és illatanyagaik jelentősen fokozzák az emésztőszervek működését, és ezáltal hatékonyabb lesz a tápanyagok értékesülése. Fontos szerepük van szervezetünk sav-lúg egyensúlyának fenntartásában, azt lúgos irányba módosítják.

Fagyasztás nélkül

Eltarthatóság szempontjából két csoportra oszthatók. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek hűvös, nedves pincében, veremben, kamrában egész télen jól tárolhatók, fagyasztásuk ezért nem célszerű és nem is gazdaságos. Idesoroljuk a sárgarépát, a petrezselyemgyökeret, a pasztinákot, a feketegyökeret, a zellergumót, a karalábét, a céklát, a sütőtököt, a fejes és kelkáposztát, a hagymát, a teljesen beérett patisszont és cukkinit. Természetesen zsenge változatban, pl. tölteni való karalábét, cukkinit, patisszont fagyaszthatunk, de meglehetősen sok helyet foglalnak el. Amikor levesbe zöldséget tisztítunk, mindig kerüljön néhány csomaggal a mélyhűtőbe is, így sok időt és fáradságot takarítunk meg a következő napokban. A burgonyát azonban nyersen nem lehet fagyasztani. Nulla fok alatt felszaporodik benne a cukortartalom, kellemetlenül édeskéssé válik. A munkaigényes burgonyás tésztákból készülő szilvás gombócból, burgonyaropogósból, nudliból, krumplis pogácsából stb. azonban hasznos többet készíteni, s a fölösleget lefagyasztani.

Fagyasztással tárolandók

A második csoportba sorolt zöldségek idényjellegűek, s a tartósítás valamelyik változatával kell egész évben elérhetővé tennünk. Ízük, színük, értékes vitaminjaik és ásványi sóik legjobban fagyasztással őrizhetők meg, tehát tárolásukra, legalább részben, célszerű ezt a módszert alkalmazni. Ide tartoznak a paradicsom, a zöldpaprika, a paradicsompaprika, az uborka, a tök, a zöldborsó, a zöldbab, a fejtett bab, a tejes kukorica, a karfiol, a brokkoli, a spenót, a sóska, a kelbimbó, a rebarbara, a padlizsán vagy tojásgyümölcs, a mángold, a spárga, a petrezselyem- és a zellerzöld, a kapor, a cékla és a karalábé zsenge levele. Hogy ki hányfélével próbálkozik, az részben attól is függ, hogy saját termésről van-e szó, illetve kinek mekkora fagyasztóláda áll rendelkezésére.

Gyümölcsök tárolása

A nyers gyümölcs magas víztartalma lassan szívódik fel az emésztőrendszerből, ezért nem terheli a szívet és a vesét. Számottevő mennyiségben csak szénhidrátot találunk bennük, melynek jelentős része cukor, de nem hanyagolhatók el a bélműködést rendben tartó rostok - a cellulóz, a hemicellulóz és a pektin sem. Közülük egyedül a pektin képes arra, hogy megkösse és az emésztőrendszerből eltávolítsa a koleszterint, s ezzel megakadályozza felszívódását. Az éretlen, a félig érett gyümölcsben keményítő is van, az érés során alakul át cukorrá. Legértékesebb alkotórészeik a vitaminok és az ásványi anyagok. Elsősorban C-vitamin-, karotin-, kálium- és magnéziumforrásnak tekinthetők, de kisebb-nagyobb mennyiségben még számos vitamint, makro- és mikroelemet tartalmaznak. Üdítő, frissítő hatásukat szervessav-tartalmuk adja, de jelentős étvágygerjesztő és emésztést serkentő hatásuk is. A belekben gátolják a rothasztó baktériumok elszaporodását.
Amíg a dió, a mogyoró és a mandula víztartalma 10% alatti, és száraz, hűvös helyen jól tárolható, addig az ún. lédús gyümölcsökben 90% körül mozog. Ezért legtöbbjük még hűtőszekrényben sem tartható el hosszabb ideig. A hazai választékból a téli almák és a körték, a birsek mellett egyes szőlőfajták alkalmasak több hónapos tárolásra. Rajtuk kívül a déligyümölcsök enyhítik a zimankós hónapok ínségét. Mindebből már következik, hogy azokat a gyümölcsöket kell tartósítani, amelyek az előző felsorolásból kimaradtak. Mivel pedig elsősorban a hőre igen érzékeny C-vitamint szeretnénk megőrizni - a fagyasztást kell előnyben részesítenünk.

Hús tárolása

Az ember számára a hús elsősorban vas-, B12-vitamin- és fehérjeforrás. Az izomzat azonban mindig át van szőve több-kevesebb zsírral. Túlzott fogyasztása emeli a vérben a koleszterin mennyiségét és ezáltal fokozódik az érelmeszesedés. Különösen magas a belsőségek koleszterintartalma. Ez annak ellenére szab határt fogyasztásuknak, hogy A-, D-, B12-vitamin- és vastartalmuk jelentős. A szervezet sav-lúg egyensúlyát mind a hús, mind a zsír savas irányba módosítja. Az elmondottak indokolják, hogy a korszerű, egészséges táplálkozásban miért nem uralkodik a hús. Ritkán, kis mennyiségben kerüljön asztalunkra, s mindig csak sovány változatban. A friss hús, a rnedvgazdag felvágottak (gépsonka, parizer, nyári szalámi, virsli, disznósajt stb.) jelentős víztartalma magyarázza, hogy rajtuk a különféle mikroorganizmusok jól megélnek, s ha szaporodásuknak nem szabunk gátat, akár néhány órán belül a romlás jeleit észleljük. Hűtőszekrényben is csak egy-két napig tárolhatók. Amennyiben hosszabb időre szeretnénk tartalékot képezni, akkor az csak fagyasztással lehetséges.

Tojás tárolása

A tojás egy óriási petesejt, értékes tápanyagai révén becses élelmiszerünk. Fehérjetartalmát szervezetünk a legjobb hatásfokkal értékesíti, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag. Számos feltétlenül szükséges ásványt (mikroelemet) tartalmaz, bár igen kis mennyiségben: vasat, rezet, cinket, mangánt, kobaltot, krómot, nikkelt. Túlzott mértékű fogyasztásának egyetlen hátránya, hogy a tojássárgájában sok a koleszterin, egy darabban kb. 200 mg. Ezért célszerű felhasználásában mértéket tartani. Egészséges fiatal felnőtt elfogyaszthat átlagosan napi egy tojást, de idős korban, szív-, érrendszeri betegség esetén a kezelőorvos heti 2-3 db tojássárgájánál többet nem javasol. Magas víztartalma és a tojáshéjon lévő számtalan mikroorganizmus miatt tárolni csak hűtött körülmények között, a többi élelmiszertől jól elkülönítve lehet. Feltörés előtt mindig gondosan mossuk meg langyos vízben. A kacsatojás, amelynek nemcsak a felületén lehetnek mikrobák, hanem az ételmérgezést okozó szalmonella a tojás belsejében is előfordul, csak alapos sütés vagy főzés után kerüljön asztalunkra.

Tej és tejtermékek

Tej és tejtermékek nélkül el sem képzelhető életünk. Kellemes, üdítő ízük,jellegzetes illatuk, értékes, könnyen emészthető fehérje- és zsírtartalmuk, a jól hasznosítható csontépítő kalcium- és foszfortartalmuk, a B-vitamin-csoport tagjai teszik számunkra ezt az élelmiszercsoportot létfontosságúvá. Az állat takarmányozásától és a tej, a tejtermék zsírtartalmától függően kisebbnagyobb mennyiségben A- és D-vitamint is tartalmaznak. A tejcukor erjesztésével keletkező tejsav következménye, hogy élvezhetjük az aludttejet, készíthetünk túrót vagy sajtot.
Pozitív tulajdonságai mellett hasznos, ha tisztában vagyunk a termékcsoport negatívumaival is. Zsírtartalmuktól függően tartalmaznak koleszterint. Amíg a sovány tejben, túróban, sajtokban elenyésző mennyiségben fordul elő, addig a tejfölben, a tejszínben, a zsíros sajtokban, a vajban bizony sok van belőle. Ezért kell feltétlenül mindig a zsírszegény változatokat választani! A nagy víztartalom, ami még az ún. kemény sajtokban is 35-40%, kedvez a mikrobák szaporodásának. Ez részben hasznos, lásd a tejsavbaktériumokat, de egyáltalán nem kívánatos a romlást és a betegséget okozók esetében. Eltarthatóságuk, más néven a szavatossági idő, néhány nap (pl. tej, joghurt, kefir, túró) vagy egy-két hét (pl. a zsírgazdag, kemény sajtok). Van azonban közöttük olyan, amelyik alkalmas fagyasztásra anélkül, hogy minősége, élvezeti értéke a tárolás alatt jelentősen romlana.

Hozzászólás beküldése: Bejelentkezés vagy regisztráció
Korszerűen, egészségesen
Értékeld elsőként!
1 2 3 4 5
Kinyomtatom
Elküldöm levélben
Neved:
E-mail címed:
Címzett e-mail címe:
Töltsd ki a mezőket!
ételfotó

Kapcsolódó könyvek

Mit egyen az epebeteg? Mit egyen az epebeteg?
Szerzők: Bencsik Klára, Dr. Bach Katalin, Dr. Nyiredyné Dr. Mikita Klára, Gaálné Labáth Katalin
Kiadó: Anonymus Kiadó (2001)

Az epebetegek gyógyításában a legtöbb nyugat-európai országban közel sincs olyan jelentősége a diétának,...

Húsimádók könyve Húsimádók könyve
Szerző: Fletcher, Nichola
Kiadó: Central Médiacsoport (2014)

Tudd meg, milyen a kiváló minőségi hús. Ismerd meg a szakértők vágási technikáit, tanuld meg, hogyan kell...

Fűszerkalauz Fűszerkalauz
Szerkesztő: Dr. Pesthy Gábor
Kiadó: Mezőgazdasági Kiadó (1991)

Nem túl hízelgő, ha egy ételről azt mondjuk: nincs sava-borsa. Ezt a kis könyvet azoknak ajánljuk, akik...

Gombák 1. Gombák 1.
Szerző: Rimóczi Imre
Kiadó: Kossuth Kiadó (2004)

Praktikus segítség a Kárpát-medencében honos állat- és növényfajok pontos felismeréséhez: a kishatározók...

Aszalás, kandírozás Aszalás, kandírozás
Szerző: Tóth M. Ildikó
Kiadó: Kossuth Kiadó (1992)

A gyümölcsök, zöldségek, levélfűszerek tartósításának természetes és olcsó módja az aszalás,...

A Mayo Klinika diétája A Mayo Klinika diétája
Szerző: Hensrud, Donald
Kiadó: Vince Kiadó (2010)

"Ez a diéta nem egy újabb divathóbort. Az ilyenekből nyilván eleged van, hisz ismered az eredményeket....

100 fűszernövény 100 fűszernövény
Szerkesztő: Kővári Sarolta
Kiadó: Alexandra Kiadó (2012)

A fűszernövények az ízek összehasonlíthatatlanul gazdag változatosságát kínálják az ínyenceknek. Ez a...

Mit adj enni a babának? Mit adj enni a babának?
Szerző: Clarke, Jane
Kiadó: Kulinária Kiadó (2013)

"Boldog vagyok, hogy végre magyarul is megjelenik ez a kiváló könyv. Jane Clarke az egyik kedvenc külföldi...

1600 kcal 1600 kcal
Szerző: Nagy Margit
Kiadó: Servier Hungária Kft. (2000)
1200 kcal 1200 kcal
Szerző: Nagy Margit
Kiadó: Servier Hungária Kft. (2000)

A Diabetes újság 1999-ben ünnepelte 10 éves születésnapját. A veszprémi székhelyű Cukorbetegekért...

Ecetek és olajok Ecetek és olajok
Szerző: Teetz, Petra
Kiadó: Cser Kiadó (2008)
Paleolit táplálkozás Paleolit táplálkozás
Szerző: Szendi Gábor
Kiadó: Jaffa Kiadó (2009)

A táplálkozásról szóló könyvek vezérfonala általában két szál szokott lenni. Az egyik, hogy adottnak...

Nyersből finomat Nyersből finomat
Szerző: Wignall, Judita
Kiadó: Synergie Publishing (2014)

A nyersdiéta a méregtelenítés, bőrtisztítás, fogyás és közérzetjavítás rendkívül hatékony...

Halak és a tenger gyümölcsei Halak és a tenger gyümölcsei
Szerzők: Casparek-Türkan, Erika, Döbbelin, Hans Joachim
Kiadó: Kossuth Kiadó (2002)

Ez a könyv mindenekelőtt szakácskönyv, ezért természetszerűleg elsősorban a tengerekből, tavakból és...

Alma a konyhában Alma a konyhában
Szerzők: Berman, Karen, Pettita, Melissa
Kiadó: Synergie Publishing (2014)

365 almás recept kreatív ötletekkel, érdekességekkel, köztük 12 ételkülönlegesség mesterszakácsok...

Sajtok zsebkönyve Sajtok zsebkönyve
Szerző: Bielefeld, Jochen G.
Kiadó: M-Érték Kiadó (2005)

Megkönnyítjük a sajtvásárlást! Kétszázféle sajt fényképpel, a sajtra vonatkozó adatokkal: honnan...

1000 kcal 1000 kcal
Szerző: Nagy Margit
Kiadó: Servier Hungária Kft. (2000)

A Diabetes újság 1999-ben ünnepelte 10 éves születésnapját. A veszprémi székhelyű Cukorbetegekért...

Kapcsolódó cikkek