Tisztítás
A nyersanyagokat tisztításuk során nemcsak a szennyező, de a nehezebben emészthető részeiktől is különválasztjuk. A rizst, a száraztésztát, a mazsolát és a dióbelet kiválogatjuk, a tőkehúsról lefejtjük a látható zsírt, hártyákat, bőnyéket, porcogókat, a szárnyasok élvezhetetlen részeit (beleket, epét, nyelőcsövet, zuza belsejét, körmöket). A tojást felhasználás előtt folyó vízzel megmossuk, hogy a héján levő szennyező anyagokat, mikroorganizmusokat lehetőség szerint eltávolítsuk.
A színesfőzelék-félék, a burgonya, a gyümölcsök héja alatt tápanyaggazdag réteg helyezkedik el, ezért vékonyan, kíméletesen hámozzuk meg.
Az aprómagvas gyümölcsök emészthetőbbek lesznek, ha áttörve, préselve használjuk fel.
Darabolás
Az ételek emészthetőségét, a nyersanyagok megfelelő, egyenletes, az étel jellegéhez illő darabolásával is elősegíthetjük. Az egyenletesen feldarabolt nyersanyag részei egyenletesen puhulnak meg, az étel könnyebben rágható, a nyállal jobban keveredik, könnyebbe emésztődik. Mennél finomabb, apróbb részekre dara boljuk a nyersanyagot, annál könnyebben emészthető lesz az étel.
Lazítás
Az emészthetőséget fokozhatjuk még az ételek, a ételmassza lazításával is. Jól lazíthatunk tojássárgájával tojással, tejföllel, tejszínnel, vajjal. Zsírtartalmuk körül fogja a nyersanyag apró részecskéit, különválasztja egy mástól, szoros összetapadásukat meggátolja. A keményítőtartalmú anyagok (rizs, dara, zsemlye, fehérke nyér, zsemlemorzsa) azért lazítanak jól, mert a keményítő sok folyadékot vesz fel, megduzzad, ha a készítményekhez keverjük, ezek lazák, szivacsosak, nagy felületűek lesznek. A tojáshabba, tejszínhabba sok levegőt verünk, hasonlóképpen a jól kivert tojássárgájába, egész tojásba is. A turmixolás lazító hatása két tényezőn, az apróra daraboláson és a sok levegő bevitelé alapszik. A hússzeleteket húsverő kalapáccsal vagy nagyobb, súlyosabb késsel sűrűn bevagdalva lazítjuk. jól kivert, bevagdalt hús felülete a sokszorosára megnő könnyebben megpuhul, könnyebben rágható, ezenfelül az izomrostok folytonossága is megszakad, ami szinté a puhulást, a könnyebb rághatóságot segíti elő.
Sűrítés
Sokfajta magyaros étel készül valamilyen sűrítő eljárással. Ezek közül legkönnyebben emészthető a száraz vagy diétás rántás, amikor is a lisztet zsiradék nélkül folytonosan kevergetve megpirítjuk, felengedjük a főző folyadékkal és utólag tesszük hozzá a zsíradékot (zsírt vajat vagy olajat). Ha a zsírt nem hevítjük fel, ne bomlik zsírsavakra, így ezek izgató hatása nem érvényesül, és a zsiradék nélkül pirított liszt felületén is kevesebb izgató hatású pörzsanyag keletkezik. Jól sűríti a ételeket a tojássárgája, az egész tojás, a tejföl, a tejszín apró pelyhekben megalvadó fehérjetartalma is, de ügyeljünk arra, hogy csak lassan, fokozatosan, folytonos keverés közben öntsük bármelyikhez a meleg ételt, mert különben durva pelyhekben kicsapódik a fehérjetartalom, sűríteni nem fog, de az étel szépségét rontja.
Megfelelő íz- és színhatás
A jó ízű ételt könnyebben emészti meg a beteg gyermek mint az unalmas, egyhangú ételeket. Az ételek jó ízét, nagy élvezeti értékét a jó ízű nyersanyagok kiválasztásával alapozzuk meg. A természetes ízeket a készítés során igyekezzünk megőrizni, illetőleg gazdagítani. Különböző nyersanyagok együttes felhasználásával, töltéssel, tűzdeléssel, rétegezéssel kitűnő ízeket kaphatunk. Sok magyaros ételt készítünk tejföllel, paradicsommal, paradicsompaprikával, zöldpaprikával, vegyes zöldséggel, pirított zöldséggel, petrezselyemmel, paradicsommal-tejföllel, kaporral-tejföllel. ízük igen kellemes, és a színhatásuk is tetszetős. A rózsás-piros szín étvágygerjesztő, a gyermekek különösen kedvelik. A pirított paradicsom, paradicsompüré az ételeknek szép színt kölcsönöz. Sok magyaros ételre jellemző a vöröshagyma íze is. Nagyobb gyerekek, ha megszokták, szeretik, nehezen nélkülözik. A vöröshagyma kíméletes felhasználása a következő: a megtisztított, megmosott hagymát kevés hideg vízben kezdjük főzni, ha puhára főtt, leszűrjük és a főzővizéből használunk az étel ízesítésére. Ugyanígy járhatunk el a fokhagyma esetében is.
Fűszerezés
A száraz fűszerek izgató hatása nem olyan nagymértékű, mint régebben hittük. Azokat a fűszereket, amelyeket a gyermek életkorának megfelelően, mértékletesen használtunk, a beteg gyermek ételeiből sem kell kihagynunk, kivéve azokban a megbetegedésekben, ahol az orvos kifejezetten fűszerszegény diétát rendel. A fűszerek közül legnépszerűbb a paprika, ennek csípősségmentes, édes-nemes fajtáiból mértékletesen használhatunk. A fűszereket, ízesítőket már csak azért se hagyjuk ki a beteg gyermek ételeiből, mert a kellemes ízhatáson kívül az emésztést is elősegítik. Az ánizst sütemények, gyümölcsételek ízesítésére használjuk. Javítja az emésztést, a teltségérzést csökkenti, az étvágytalanságot enyhíti. A fahéj is cukorral együtt használatos, sütemények, gyümölcsételek, tejes ételek ízesítője. Élénkíti a gyomorműködést, emésztési zavarok, puffadás ellen jó hatású. A gyömbérrel sós ételeket ízesítünk, emésztési zavarok, étvágytalanság, teltségérzés csökkentésére alkalmas. A kakukkfüvet azokba az ételekbe használjuk, amelyeket különben feketeborssal ízesítenénk, íze azonos, izgató hatása nincs. A köménymag élénkíti a gyomor-, ill. bélműködést. Elősegítik még az emésztést a szerecsendió, a szegfűszeg. A friss fűszernövények közül a petrezselymet, kaprot előszeretettel alkalmazzuk értékes vitamintartalmuk miatt. A cukrot sok gyermek kedveli, édes ízű ételek, édességek kedvéért elhanyagolják a sóval ízesített, esetleg értékesebb fogásokat. Az édes ízű ételek fogyasztását nehéz abbahagyni továbbá evésre ösztönöz, ezért igyekezzünk a gyermeket sokféle, változatos ízű étel élvezetére nevelni, illetve a betegség tartatna alatt is ügyeljünk arra, hogy agy, egészséges korban megszerzett, helyes étkezési szokás sok megmaradjanak.
Konyhasóból általában jóval többet használunk mint amennyi szükséges. Különösen ügyeljünk arra hogy a beteg gyermek szervezetét túlsózott készítményekkel ne terheljük. Általános szabályként fogadhatjuk el, hogy a kímélő étrend ételeiben a konyhasó és a. egyes fűszerek íze külön ne érződjék. Ha a nyersanyagok természetes ásványianyag-tartalmát, íztartalmát megőrizzük, kevesebb sóval is jó ízű ételt készíthetünk
Főzés, sütés, párolás, tálalás
Az étel emészthetőségét a szakszerűen végzett főzés sütés, párolás nagymértékben fokozza. A főzés a nyers anyag természetes ízét is felszínre hozza. Különösei hasznos módszer a kuktában való főzés, mert kevés folyadékot használunk fel, esetenként oly keveset, hogy az teljes egészében az ételben marad, ezzel a készítmény természetes tápanyagtartalmát, ízét a főzés során kioldódó értékes anyagokkal is fokozzuk.
Különböző sütési módszereket ismerünk, közülük kímélő étrendben a sütőben sütést alkalmazhatjuk a legjobban. A sütéssel készített ételek azért előnyösek, mert természetes íztartalmukhoz a sütés során keletkező kellemes ízű pörzsanyag élvezeti hatása is hozzájárul. Sütőben süthetünk zsír nélkül vagy zsír, vaj, olaj felhasználásával, az étel jellege és a diéta előírása szerint.
Készíthetjük még a kímélő étrend ételeit párolással is. Ennek során két művelet, a kevés forró zsiradékban való átsütés és a kevés folyadékban főzés előnyös hatása egyesül. A sütés alatt kellemes ízű anyagok kelet keznek a nyersanyag felszínén, és a főzés a rostokat alaposan felpuhítja.
A beteg gyermek ételeit közvetlen elkészítés után frissen tálaljuk.
A tálalással, adagolással alkalmazkodjunk a gyermek elvágyához, illetve étvágytalanságához.
