A világ leghíresebb borai

A világ leghíresebb borai
A különleges termőhelyek és a legjobb szőlőfajták találkozása eredményezi a legnagyobb hírű és értékű borokat. Nagyon hosszú fejezetet igényelne a világ híres borainak egyszerű felsorolása is. Egyáltalán, mitől híres egy bor? Ennek megítélésben fontos a borok kora, a piaci értékük, említésük gyakorisága a szakirodalomban és még sok más körülmény

A cikk forrása

Borok könyve Borok könyve
(Kossuth Kiadó)
Bővebben...

Alapvető követelmény, hogy hosszú életűek legyenek - vagyis élvezeti értéküket évtizedekig megtartsák. Meghatározó szempont az is, hogy szerepelnek-e árveréseken - azaz mekkora a keresettségük. A nagy aukciós házak (Sotheby's, Chrysty's) katalógusainak olvasgatása önmagában is tanulságos és szórakoztató.

Országonként szeretnénk bemutatni a borok klasszikusait, erre nyolc ország borait választottuk ki; természetesen a teljesség igénye nélkül. Csupán az a szándék vezet bennünket, hogy olvasóink némi fogalmat alkossanak a klasszikus borok világáról.
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ha egy borról beszélünk, az csak egy meghatározott szőlőfajtából vagy többfajta állandósított keverékéből, azaz standard cuvée-ből készült, egy bizonyos pincészetből származó, adott évjáratú bor lehet. E három adat határozza meg egyértelműen a bort. A bortermelés „törzshelyeinek" értékét és jelentőségét segít megérteni a következő történet. Egy hazánkba látogató nagy tekintélyű francia borásznak feltették a kérdést: ha a francia föld csúcsformában termi a világ legjelentősebb szőlőfajtáit, miért nem telepítenek például furmintot? Könnyen lehet, hogy ott e szőlőnek a bora még élvezetesebb lenne, mint őshazájában. A válasz rövid és meggyőző volt: Lehet, sőt valószínű. De a viszonyítási alap akkor is Magyarország, az első termőhely lenne!

Francia borok

A példákat a következő három borvidékről vettük: Bordelais, a Bordeaux városról elnevezett, magyarul bordói, Bourgogne, a Beaune „fővárossal" bíró, Dijontól délre fekvő burgundi, valamint a Cotes du. Rhone, azaz Rhone-völgyi borvidék.

Bordelaise (bordói): Bordói borokra Medoc, Saint-Émilion és Sauternes régiókból vesszük a példákat.
Medocban - fontos tudni - a cabernet szőlőfajták (sauvignon és franc), valamint 5-15% merlot adják a vörösborok alapanyagának túlnyomó részét. Már a 16. századtól vannak megbízható feljegyzések az itteni bortermelésről. A szőlőtermő területeket az 1855-ben rögzített rendszer szerint 5 osztályba, „cru"-ba sorolják. A világviszonylatban híres borokat a 61 cru classe birtokok adják (a többi a cru bourgeois-ba tartozik, vagy még oda sem, azok csupán egyszerű asztali borok). Az élen az 5 premier cru áll: Cháteau Lafite Rothschild, Cháteau Margaux, Cháteau Latour, Cháteau Haut Brion, Cháteau Mouton Rothschild. A „chateau" nem csak kastélyt jelent, jelen esetben szőlőbirtokot kell érteni alatta. (A bordói borvidéken mintegy 4000 chateau-t regisztráltak, s még jó néhány kevésbé jelentős birtokot. A borokat - a többi között - az előállított kis mennyiség teszi naggyá. Például 70 hektáron körülbelül 130 000 palackkal termelnek, azaz hektáronként 14 hektolitert, összehasonlítva az asztali borok 80-120 hektoliterével. Egy ilyen bor, jó évjáratban, 30 év után élvezhető, gyengébb évjáratban 10-15 év után. Egészen gyenge évben a termést névtelen asztali borként értékesítik...

A bor színe sötét rubinvörös, évtizedek múlva gránátvörös, illatában és ízében a cabernet sauvignon fajta jellegzetességei hallatlan koncentrációban jelennek meg. Talán a fekete ribizlire emlékeztet a legjobban (de nem hasonlít rá!) Rendkívül gazdag cserzőanyagokban. Mindez egy kényes egyensúly középpontjában van - azaz tökéletes harmóniában az egyéb komponensekkel. A bor íze a szájban meglepően hosszú ideig megmarad. Ha az illatok és ízek intenzitása túl erős - a bor nem lehet elegáns. E borok egyik fő tulajdonsága, hogy az aromák és zamatok harmóniája mellett könnyedség jellemzi őket, ugyanakkor „hatalmasnak" is érezzük. Az ilyen ellentmondásosnak tűnő megállapítások - mivel egyértelműen bizonyítottak - igazolják e borok rendkívüliségét és utánozhatatlanságát. Az ilyen klasszikus borokat az is jellemzi, hogy zamatgazdagságuk évtizedekig a csúcson marad.

Ha Medoc a „szilárd" szóval jellemezhető borok hazája - akkor Saint-Émilion a „mosolygós" borok szűkebb pátriája. Ez a talaj- és klímaadottságok mellett elsősorban a merlot szőlőnek tulajdonítható. Az itteni borok lazább savszerkezetükkel és bársonyos tanninjukkal más hangulatot árasztanak, mint a medociak. Ha egyszerűen csak lágyabbnak neveznénk őket, akkor hogyan lehetnének ugyanúgy száz-egynéhány év után is élvezhetők, mint a medociak? Nagy előnyük, hogy mintegy fele annyi idő alatt érnek, mint a Medocból valók. A borok - és természetesen a termelők is - itt arisztokratikusabbak, mint „ott lenn". I. János király 1199-ben állította fel azt az esküdtszéket, amely a mai napig is felügyeli a St.-Émilion-i bortermelést... Itt a bortermelők (és boraik) legmagasabb kategóriája a premier grand cru classe (12), a következő a grand cru classe (63), ezek 10 évre kapják meg a minősítést, az „egyszerű" grand cru kategória (kb. 170) évente pályázik a minősítésre. Ezután jönnek a névtelenek... Az élvonal termelői: Chateau Ausonne, Ch. Cheval Blanc, Ch. Belair, Ch. Canon, Ch. Figeac és mások.

A szőlőfajták összetételében mintegy 50% a merlot és ugyanennyi a cabernet franc (ritkán sauvignon) - de a merlot részaránya egyes helyeken 70%-ig is felmehet. A St.-Émilionnal szomszédos régió Pomerol, itt a borok jellege St.-Émilionéihoz hasonló. Említést érdemel a Cháteau Petrus, ahol Franciaország legdrágább vörösborát állítják elő. Ahogy ez a birtok tekinthető Pomerol zászlóshajójának, ugyanúgy Cháteau d'Yquem egyértelműen és vetélytárs nélkül az első Sauternes-ben. Az eddig említett területeken számottevő fehérbortermelés nem folyik. Sauternes viszont éppen édes, fehér desszertborairól lett világhírű. Körülbelül 80% benne a semillon és 20% a sauvignon blanc szőlőfajta. A Cháteau d'Yquem (premier grand cru) bora mellett 11 premier cru kategóriájú, és a 2. cru osztályba sorolt birtok borai közül 12 vetélkedik. A borok jellegét a nemespenész (botrytis cinerea) által megtámadott bogyók zamata adja. Így van ez Tokajban is - de míg nálunk az érlelés levegő jelenlétében (oxidatív úton) történik, Sauternes-ben a levegőtől elzárva érnek a borok. Ennek következtében ízben és színben is különböznek - világos szalmasárgák. Zamatukra a dió és a méz a jellemző, természetesen sok más ízárnyalattal színezve. A legjobb évjáratok az utóbbi időben az 1967-es és 1976-os.

Bourgogne - burgundi: Talán senki sem tudja a pontos választ arra a kérdésre, hogy vajon miért áll közelebb a franciák szívéhez ez a borvidék, mint bármely más. Amint a magyar himnuszban Kölcsey megénekli Tokaj borát, úgy zengenek a francia költők is arról a nedűről, melyet ez az 50 kilométer hosszan húzódó dombsor terem. Mindössze két szőlőfajta adja a burgundi borokat: fehéret a chardonnay-ból, vöröset a pinot noire-ból készítenek. A parcellák (és tulajdonosok) száma nagy, a birtokok átlagmérete 2-4 hektár. Sok az egy hektárnál kisebb birtok is. A vidék „fővárosa" Beaune, egy csodálatos középkori városmaggal rendelkező kis település. Ettől délre a Cote d'Or
nak (Aranydombsor) nevezett terület déli részén kell keresnünk a híres fehérborokat.
Burgundiában a termőterületeknek (és átvitt értelemben a boroknak is) legmagasabb osztálya a grand cru, ezt követi a premier cru, majd az egyes községek nevét viselő cru-k következnek. Ilyen értelemben a „Le Corton", a „Le Musigny", a „Le Montrachet", a „Chambertin" előkelő és szívdobogtató nagy borok nevei, míg a „Gevrey-Chambertin" nagyon jó, középkategóriájú bort jelöl. Ha tehát egy címkén egy jól hangzó név olvasható, meg kell nézni, milyen „társaságban' van...

A legigényesebb borkedvelőnek is méltó ajándék lehet például az ötvenedik születésnapjára egy olyan palack bor, amelynek címkéjén a következő nevek közül szerepel valamelyik. Vörösborok: La Romanée, La Tache, Romanée-Conti, Musigni, Corton, Clos de Vougeot, Volnay, Les Plures, Charmes Dessus, Caradeux, Les Pougets, Bonnes Mares. A fehérborok élmezőnyéből: Corton-Charlemagne, Cras, Petures, Taupine, Montrachet, Batard-Montrachet, Maranges...
Míg a bordói vörösborokat sikeresen le lehet írni gyümölcsök illatával és zamatával, addig a burgundiak esetében ez szinte lehetetlen. Csak ilyesmit szoktak emlegetni: " ...az az utánozhatatlan, hatalmas pinot noir zamat!" A vörösborok színe itt világosabb, mint a cabernet-k termőhelyein, alkoholtartalmuk magasabb, 14 térfogatszázalékig is elmegy, sőt a fehérek 15 százalékig. A természet csodája, hogy miképpen tudja a többi beltartalmi érték kiegyenlíteni ezt a magas alkoholtartalmat! Röviden: ettől lettek a burgundi borok világklasszisok.
Bourgogne-ban 30 grand cru van összesen. A premier cru-k száma több mint száz, és jó néhányan közülük (főleg a Cote de Beaune területéről) grand cru minőséget produkálnak.
Itt kell megemlítenünk azokat a nálunk is egyre ismertebb borokat, melyeket egyszerűen chablis-nak nevezünk. A burgundiai borvidékhez tartozó domb földrajzilag ugyanazt a helyzetet foglalja el, mint a Balaton-felvidékhez képest Somló. A magányos „sziget"
erősen különböző minőségeket terem. A grand cru-k és néhány premier cru lélegzetelállítóan gazdag ízekben, valamint nagyon simulékony. A többi terület Chablis-ban is közepes vagy éppen asztali bor minőséget hoz. Érdemes a címke részleteire is figyelni.

Cotes du Rhone: A Rhone folyó völgyének északi részén híresek Hermitage borai (marsanne és roussanne szőlőfajtákból), de Condrieu borai is csodásak, izgalmasak és „nagy egyéniségek". A folyó déli partjainál viszont, rendkívül köves-kavicsos talajon termelik azt a sok érdekes szófőfajtát, amelyekből a többi között a jól ismert Chateauneuf du Pape készül. Ez a bor világszerte ismert és kedvelt, bár nem tartozik az igazi nagy klasszisok közé. Népszerűségének és remek zamatának egyik titka a sok nap, amely délen „barátságos" savakat és bársonyos tannint ad a bornak, másrészt a bortermelők évszázados tudása, amellyel 6-8-10 vagy még több szőlőfajta borát házasítják egy utánozhatatlan cuvée-vé, melyben nyoma sincs a Medoc nyerseségének. Grenache, cinsaut, syrah a fő szőlőfajták. E jó hangzású névvel, éppúgy mint Chablis-ban, egészen középszerű borok is forgalomba kerülnek.

Olasz borok

Minden valószínűség szerint Itálián keresztül jutott el Európába Kelet szőlőkultúrája. Érthető tehát, hogy az ilyen nagy múlttal rendelkező országban ma is rendkívüli borokat találunk. Érdekes, hogy a világviszonylatban jelentős olasz borok mind vörösborok. A fehérek között olyan kiemelkedőt, mint például a Vino Nobile de Montepulciano, nem találni. A Piccolit valóban híres és drága fehérbor, de főleg azért, mert a szőlőfajta a mi kéknyelűnkhöz hasonlóan nővirágú, keveset terem. Kitűnő bor, de nem klasszis.

A Chianti-vidék Toscanában található. A jó évjáratokból származó riserva borok a nagy borok sok tulajdonságával rendelkeznek. Illat- és zamatgazdagságuk, 20-30 év közti élettartamuk a klasszikusokra emlékeztet.

A szőlő is gyakorlatilag ugyanaz (sangiovese), amiből Montalcinóban vagy Montepulcianóban az „előkelőségek" készülnek. Mégis, ha a leghíresebbet keressük Olaszországban, azt Montalcino városkában találhatjuk. A Biondi-Santi család pincészete termi - egyesek szerint - Olaszország egyetlen „grand cru"-jét (ezt a minősítést itt nem használják). A család hagyományai a múlt század elejére nyúlnak vissza. Kastélyukban van a pincészetük is, ahol hallatlan precizitással készülnek a borok, a lehető legtöbbet megtartva a hagyományos feldolgozás módszereiből. Természetesen biotermesztést végeznek, a szőlőt klasszikus középorsós présen sajtolják, de a menetet méhviasszal kenik... Az eredmény: egy közepes színintenzitású rubin-, majd gránátvörös bor, illata olyan gazdag, amilyen csak lehet. A szájban az ízek és érzetek meghaladják, amit érzékszerv felfogni képes. A vendég kezébe adott múlt századi palackok is fokozzák az élményt. S ami a lényeg: ez egy helyi szőlőnek a bora, ragyogó példa arra, hogy nemcsak a világfajtákból lehet nagy borokat készíteni. A Brunello di Montalcino méltán foglalta el helyét a borok Parnasszusán.

A tannin csodájának is lehetne nevezni azt a Barolo-t, amelyet az északolasz Piemontban Angelo Gaja állít elő. Közép-Olaszország mellett ez a vidék is a világ élvonalába tartozik. A nebbiolo szőlőfajta jó fekvésekből származó bora példátlan tanningazdagságát ötévi érlelés után kezdi veszíteni, vagyis szelídíteni. A szinte sűrű, egészen sötét színű bor természetesen sokban különbözik a világ tekintélyes cabernet-itől, de itt velük egyenrangú. Hogy ne csak egyetlen piemonti név álljon itt: Pio Cesare borait is bárkinek ajánlhatjuk.
A franciák kísérletező kedve az olaszokra is hatott. Az Antinori családtól Gajáig többen megpróbálták, hogy az ő talaj-klíma együttesük, szakmai tudásuk hogyan alakítja a cabernet szőlők borát. Így jött létre Piemontban a Darmagi, Toscanában a Sassicai, a Tignanello és az Ornellaia (amely egy fiatal magyar borász, Gál Tibor keze alatt született). Ezek a borok - mivel a cabernet-fajták nem szerepelnek a klasszikus olasz szőlőkódexben - csak asztali borokként minősíthetők. Élvezeti értékük és áruk felveszi a versenyt a nagy múltú hírességekkel. Lehet, hogy ők a jövő klasszisai?

Spanyol borok

Ha nem volna a spanyoloknak sherryjük - az ország zászlós bora a Vega Sicilia lenne. Közép-Spanyolországban terem Valladolidban, a Duero partvidékén. A termelt mennyiség és az ár itt is fordítottan arányos. Pedig a leghíresebb vörösborok a két Rioja-vidékről származnak. Mélyvörös színük, magas alkoholtartalmuk igazi mediterrán borrá alakította őket. Eltarthatóságuk csak évtizedekkel mérhető. Illat- és zamatgazdagságuk csodálatos, csak az nincs meg bennük, amit a francia boroknál finesse-nek nevezünk. Egy üveg Agostino I. Gran Reserva azért minden borínyenc számára kitűnő ajándék...

A sherry a maga sajátos előállítási módjával (penészhártya alatti, oxidatív érlelés, évjáratok keverése, alkoholos dúsítás) nem sorolható a klasszikus borkategóriákba, miként a portói vagy a madeira sem. Termelési hagyományaik eltérnek az európai borokéitól. Illat- és ízgazdagságuk alapján a világ nagy borai közé tartoznak, de a legnagyobb márkát jelentő pincészetek is többet állítanak elő, mint egy közepes medoci pincészet. Így, ha árverésen feltűnik egy 1864-es portói, sokkal kisebb feltűnést kelt, mint egy 1880-as tokaji aszú.

Osztrák borok

Nyugati szomszédunk részben a Fertő-tó környéki borvidék csodálatos édes boraival, részben Wachau rizlingjeivel váltotta meg „belépőjegyét" a nagy borok világába. Az utóbbi terület hűvösebb klímájával alkalmas a rajnai rizling hihetetlen aromagazdagságát a palackba átmenteni. Oberloiben és Spitz környékén találni a rizlingcsodákat (Pichler, Knoll, Hirtzberger), míg az Eiswein és Trockenbeerenauslese Illmitz és Rust környékén keresendők (Kracher, Feiler).

Portugál borok

Az egész ország területén találhatók borvidékek, világhírre azonban a Porto városától nyugatra fekvő vidék, azaz a Douro-völgy borai tettek szert. A szőlőt meredek hegyoldalak teraszain termelik. Öt fehér- és 15 kékszőlőfajta boraiból alkotják a portói borokat. A magas cukorfokkal szüretelt szőlő mustját az erjedés bizonyos pontján alkohol hozzáadásával leállítják. A bort 2 évig 40-60 °C-os helyiségekben érlelik. Ezután palackozzák és további 15-30 évig érlelik. Ez a borfajta rendkívül zamatgazdag és tartós.

Német borok

Nehéz elképzelni, hogy a szőlőtermesztés északi határán hogyan teremnek világnagyságnak nevezhető borok. Hogyan jutnak akkora napsütéshez vagy csak hőösszeghez amely kialakítja az eddig megismert borok ízgazdagságát, aromamélységeit? Lám itt is beigazolódik a mondás: a szőlő terem, a bort készítik. A tudatos emberi tevékenység (mesterséges beavatkozások kizárva!) mind száraz, mind édes desszertborokban „remekműveket" eredményez. Az utóbbi példánál maradva, az első ilyen édes bort termő szőlőt 1775-ben szüretelték, véletlenül. A szüret megkezdésére utasítást vivő futár késett néhány hetet. Ha Hans Crusius (Nahe-Gebiet) vagy az Egon Müller (Saar-vidék) nevével fémjelzett pincészetek-rajnai rizlingjeit kóstoljuk, megtapasztalhatjuk, hogy a magas sav- és alacsonyabb alkoholtartalom is egyesülhet olyan harmóniában, amilyet a délebbre fekvő országok vincellérjei elképzelni sem tudnak. A kitűnő fekvésnek természetesen itt is nagy a szerepe. A Bernkastler Doctorberg, a Rajnánál fekvő Geisenheim-Johannisberg, Rheinpfalzban Bassermann-Jordan Herrgottsackerje rendkívüli borokat ajándékoznak az oda zarándoklóknak. Ami ebben a klímában egyedülálló, az a Trockenbeerenauslese (teljesen töppedt szőlőből préselt must bora), valamint az Eiswein, azaz jégbor. A jégbor szőlője akkor szüretelhető, ha a hőmérséklet napokig jóval 0 °C alatt van. Legtöbbször ez újév után következik be. Nevét is innen kapta: Dreikönigenwein, azaz három királyok bora (ünnepük: január 6!). A magas természetes cukortartalom mellett a savak is koncentrálódnak. Megjelenik a botrytiston, azaz a nemesrothadás íze. Csakhogy e borokat szigorúan reduktív eljárással érlelik, nem azonos kategóriák a mi aszúnkkal.

Amerikai borok

Ha valaki a Dominus-t vagy az Opus 1-et nem említené a világ nagy borai között, bizony hiányos lenne a felsorolása. Miben emelkednek ki ezek a Mondavi-borok közül? Robert Mondavi, Kalifornia bor-doyenje Baron Philippe de Rothschilddal együttműködve tudta bevinni azt a finesse-t remek, de mindig túl robusztus cabernet-borába, amely nélkül az mindig „csak egy kitűnő kaliforniai" volt. Együtt világnagyságot tudtak létrehozni. A bor így is jellegzetesen tengerentúli maradt. A termés minden palackját már évekre előre eladják.

Magyar borok

Az első tokajiaszú-készítő, Sepsi Laczkó Máté háromszáz éves jubileumát megültük, tehát joggal lehetünk elfogultak. Európa nem egy pincészete hatszáz éve folyamatosan fennáll, működik. Amit azonban keleti végeinken Hegyalja szőlőinek el kellett viselni, az nemcsak a növényeknek volt nehéz. Hogy aszúnk csorbítatlan hírnevével teljes jogú tagja a Világ Nagy Borai Szalon-nak, azt elsősorban a hegyaljai ember szőlőszeretetének, igényességének és a borra vonatkozó tudásának köszönhetjük. (Zárójelben ide kívánkozik, hogy Villányban a Gyimóthy-lelethez hasonló borgyűjtemények nem azt igazolják, hogy csak egyetlen klasszikusunk van.)

Hozzászólás beküldése: Bejelentkezés vagy regisztráció
A világ leghíresebb borai
Értékeld elsőként!
1 2 3 4 5
Kinyomtatom
Elküldöm levélben
Neved:
E-mail címed:
Címzett e-mail címe:
Töltsd ki a mezőket!
vegetáriánus ételek

Kapcsolódó könyvek

Balatoni borok Balatoni borok
Szerző: Laposa József
Kiadó: Kossuth Kiadó (2003)
A borról A borról
Szerző: Exley, Helen
Kiadó: Alexandra Kiadó (2015)

Pompás festmények és a legjobb, borral kapcsolatos idézetek gyűjteménye nem csak borkedvelőknek - a...

Borok enciklopédiája Borok enciklopédiája
Szerző: Callec, Christian
Kiadó: Alexandra Kiadó (2010)

Miként a bor az ízlelőszerveknek, úgy ez a kézikönyv a szemnek jelent ünnepet, hiszen több mint nyolcszáz...

Az óceán kincsei Az óceán kincsei
Szerző: Longworth, Robert
Kiadó: Vince Kiadó (2008)

Ez a könyv rövid betekintést nyújt a tengeri étkek világába. Beszélünk a halevés jótékony hatásáról,...

Borkurzus Borkurzus
Szerző: Zraly, Kevin
Kiadó: Alexandra Kiadó (2001)

"Ha még egyetlen borokról szóló könyvet sem vásárolt, akkor ezzel kezdje. Ha már egész könyvtára van,...

Orosz, ukrán, grúz, örmény, azerbajdzsáni kulinária Orosz, ukrán, grúz, örmény, azerbajdzsáni kulinária
Szerzők: Trutter, Marion, Smid, Gregor M
Kiadó: Vince Kiadó (2008)

Kulináris utazásra indulunk Oroszországba, Ukrajnába, Grúziába, Örményországba és Azerbajdzsánba. Lelki...

Halak és halételek Halak és halételek
Szerzők: Szabó Péter, Hoitsy György
Kiadó: Corvina Kiadó (2011)

A "Halak és halételek" nem csupán egy könyv a sok közül. Rendkívüli élmény, amely teljesen új...

Fehérborkalauz Fehérborkalauz
Szerzők: Knoll, Rudolf, Schweizer, Ulrich
Kiadó: Kossuth Kiadó (2000)

A borok szerelmesei jól ismerik hazájuk borait, de a külföldi borok között gyakran eltévednek. Pedig akár...

80 kérdés a borról 80 kérdés a borról
Szerző: Casamayor, Pierre
Kiadó: Gabo Kiadó (2010)

Amatőr s képzettebb borbarátok 80 kérdésére adott válaszaival Pierre Casmayor átfogó betekintést nyújt a...

Egri borok Egri borok
Szerző: Haraszti Gyula
Kiadó: Kossuth Kiadó (2003)

Eger és a bor már évszázadok óta elválaszthatatlanok. A bortermő táj világhírű bora az egri bikavér, mely...

Szekszárdi borok Szekszárdi borok
Szerző: Boros Károly
Kiadó: Kossuth Kiadó (2003)

A Szekszárd környéki szép, lankás tájon jellegzetes présházak, ún. tanyák őrzik a hordókat, s bennük a...

A bor A bor
Szerző: Dominé, André
Kiadó: Vince Kiadó (2008)

A bor életérzés: az ízletes szőlőlé évszázadok óta az öröm és az élvezet jelképe. Ízbeli...

Sörfalatok, borkorcsolyák Sörfalatok, borkorcsolyák
Szerző: Frank Júlia
Kiadó: Officina Nova Kiadó (1994)

Annak, hogy barátainkkal vagy családtagjainkkal időnként kellemes, pihentető órákat töltsünk együtt, sok...

Borkalauz, 1995 Borkalauz, 1995
Szerző: Dr. Rohály Gábor
Kiadó: Kossuth Kiadó (1995)

Sok mindent nem akar ez a könyvecske. Nem akarja az igazságot hirdetni, nem akar tévedhetetlennek mutatkozni, nem...

Magyar borvidékek Magyar borvidékek
Szerző: Bede Béla
Kiadó: Corvina Kiadó (2013)

A Corvina tematikus útikönyv-sorozatának második kötete a 22 magyar borvidéket mutatja be, kitérve azok...

Étkeink s illő boraink harmóniája Étkeink s illő boraink harmóniája
Szerző: Csizmadia András
Kiadó: Borscola Kft. (2006)

Kézikönyv ínyencségre törekvőknek és haladó ínyenceknek! Jóllehet a jó bor magában is élvezetes dolog,...

Borok a konyhában Borok a konyhában
Szerző: Herczeg Ágnes
Kiadó: Alexandra Kiadó (2010)

"Rongyosra fogom használni ezt a könyvet! Saját szememmel néztem végig, amint Herczeg Ágnes és csapata heteken...

Tokaji borok Tokaji borok
Szerző: Haraszti Gyula
Kiadó: Kossuth Kiadó (2002)

Tokaji aszút minden borkedvelő ember ivott már, mégis bizonyára sokan vannak, akik nem tudják, miért csak...

A borokról - egyszerűen A borokról - egyszerűen
Szerző: Skinner, Matt
Kiadó: Alexandra Kiadó (2009)

Amikor borról van szó, az egy dolog, hogy tudjuk, mit szeretünk, de ha azt is megértjük, miért szeretjük,...

Borra bort Borra bort
Szerző: Skinner, Matt
Kiadó: Park Kiadó (2005)

A bor gyümölcslé felnőtteknek. A bor társasági ital. Egyszerű szomjoltó. Egy megörökített pillanat. A bor...

Kapcsolódó cikkek