A szifonpatron

Ki csinál szódát?

A szifonpatron
Mindenki hallotta már a bugyborgást és a sivító-sziszegő hangot - de hogyan kerül a szénsav a szifonba, és miért jön ki belőle?

A cikk forrása

Barotányi Zoltán Magyar Narancs

A szódavíz feltalálásával eleink szokás szerint a természetet próbálták utánozni: a friss, sokszor szén-dioxiddal telített forrásvizet kívánták meg, s végül sikerült is előállítani - a természetnél sokkal jobb hatásfokkal.
A szén-dioxid felfedezését, ami a kémia adott állapotában leginkább a levegőtől mint a legismertebb gáztól való elkülönítését és tulajdonságainak leírását jelentette, szinte azonnal követte gyakorlati felhasználásának felismerése. Már Joseph Priestley, a XVIII. század jelentős kémikusa is vizestartályba vezette a mészkőből némi kénsav segedelmével kicsalt szén-dioxidot (melyet korábban a sör erjedése közben is megfigyelt), s ez már majdnem szódavíz volt, még ha kissé gyenge is.

Felfelé megy

A szóda karrierje innét megállíthatatlan volt, bár a legtöbb felfedezéshez hasonlóan a prioritások itt is vitatottak. Állítólag a jó nevű svájci Schweppe már 1783-tól nagyüzemi méretekben gyártott szódavizet, s a szóda tárolásához nélkülözhetetlen szifonfej szabadalmát is benyújtották a napóleoni háborúk alatt. Annyi biztos, hogy az előzmények ismeretében a mi Jedlik Ányosunk az 1820-as évek végére kidolgozta a maga eljárását a szódavíz nagyüzemi előállítására és forgalmazására, majd 1841-ben létrehozta saját szikvízgyártó üzemét. A sziksó és szóda, azaz a nátrium-karbonát állandó összetevője a szódavíz nevének, pedig az alapvetően szén-dioxid vizes oldata - az elnevezés tehát téves, de nem alap nélkül való, elvégre szódaoldatot használtak például a széndioxid-gyártáshoz nélkülözhetetlen kénsav maradványainak eltüntetésére.
A szóda gyorsan megtalálja a maga legnépszerűbb felhasználási módját: a Jedlik-féle kezdetektől keverik borhoz, s az ital spritzerről fröccsre keresztelése is megtörténik még az 1840-es években - a természetesen ellenőrizhetetlen irodalmi legendárium szerint a termék nagy rajongójának, Vörösmartynak köszönhetően.
Ugyanekkor a szikvízgyártás nálunk is és máshol is megbecsült foglalkozássá válik, a palackozott szódavíz eljuthat minden háztartásba - s nem várat magára a következő technikai lelemény sem: az otthon, patron és újratölthető szódásüveg segítségével elkészíthető buborékos víz, minden család álma és reménysége. A szifonpatront sokan a létező szocializmus egyik ravasz leleményének tartják, pedig megjelenése még az ántivilághoz kötődik - igaz, a terméket idővel magába asszimilálja a szocialista ipar, s a Kádár-korral beköszönt a patron ideje is: nagy tömegben gyártják például Répcelakon, részben az itteni természetes szén-dioxid-lelőhelyre épülve.

A borban a gyöngy

A szódásüveg látszólag egyszerű találmány, pedig működése voltaképpen maga a csoda, mellyel alapvető fizikai-kémiai összefüggéseket lehet szemléltetni a nebulóknak, s egyben rögvest érthetővé válik számos olyan fortély, melyet a rutinos szódacsinálók is kedvtelve alkalmaznak. A szódásszifon patronja nagynyomású sűrített gázt (CO2) tartalmaz, amely a membrán kilyukasztása után kiáramlik, s hevesen tágul, ezáltal hűti környezetét, így legfőképpen magát a patront (ha szar a szelep, akkor még inkább), tehát alapvetően hibásan jártak el azok, akik szódacsinálás közben (némi baráti bátorítás nyomán) megnyalták a gyorsan hűlő patront, majd riadtan tapasztalták, hogy odafagyott a nyelvük.
Tudnunk kell, hogy a szódásüvegbe jutó gáz először csak fizikailag oldódik a vízben (ezért az első eresztés habos és fémízű), s csak kis idő elteltével zajlik le a víz és a szén-dioxid között az a kémiai reakció (kissé naivan: a szénsav keletkezése), amely megsavanyítja és oly kellemessé teszi a szódát. A szódásszifonban a külső légtérhez képest jelentős, 4-6-szoros túlnyomás uralkodik, a szódát éppen ez, pontosabban a szóda fölötti belső gáztér nyomása hajtja ki a csövön keresztül a fröccsöspohárba. Éppen ezért nem árt készítés közben, illetve a szóda elapadásakor rázogatni az üveget: ekkor ti. megnöveljük a szódásüveg belsejében (annak tetején) a gáznyomást - azáltal, hogy átmenetileg kiterjesztjük a folyadék és a gáztér határfelületét.
A szódásüveget amúgy számos nemes célra lehetett felhasználni - ebbéli funkcióiban egyszerűen képtelenek pótolni nemtelen utódai, a palackozott, habár természetes ásványvizek. Először is tölthető bele vízzel hígított szörp, amelybe így közvetlenül préseljük a szén-dioxidot - ettől már csak egy lépés a szódásüveg direkt fröccskészítésre való átállítása (a bor-víz arányok tetszés szerint előre beállíthatók). Teljesen hülye emberek természetesen nem érik be ennyivel, s rögvest tömény szeszt (tipikusan pálinkát, gint vagy vodkát) eresztenek a szifonba, majd erre csavarják a patront - a némely helyeken Sarki Fény néven is árult szer megdöbbentő mértékű berúgást tesz lehetővé, melynél már csak a másnapos tünetek elborzasztóbbak.
Az efféle, minden mindegy alapon önpusztítók számára kínált további szórakozási formát a szifonpatron mostohatestvére, a habpatron, amely szén-dioxid helyett dinitrogén-oxidot, régies nevén kéjgázt tartalmaz (ez ugyanaz az anyag, melyet goapartikon oxigénnel keverve lufikba töltenek).
A dinitrogén-oxid felfedezése óta számít népszerű, bár rendkívül ostoba rekreációs drognak: némely metszetek tanúsága szerint már a XIX. század elején marhahólyagból szippantgatta a kéjgázt az előkelő polgári társaság. Presztízse azóta némiképpen megcsappant, de még mindig szép számmal fogyasztják ideálisan (jobbik esetben) nem közvetlenül a habszifon csövéből, hanem léggömbbe eresztve. A szippantásonként alig percnyi eufóriát okozó anyag (oxigénnel keverve altattak, érzéstelenítettek vele) komoly pusztítást nem okoz (durva dózisokban azért a B12-vitamin szintjét csökkenti!), így hát a fogyasztóknál mutatkozó agykárosodásért alighanem egyéb tényezők a felelősek.

Hozzászólás beküldése: Bejelentkezés vagy regisztráció
A szifonpatron
Értékeld elsőként!
1 2 3 4 5
Kinyomtatom
Elküldöm levélben
Neved:
E-mail címed:
Címzett e-mail címe:
Töltsd ki a mezőket!
van itthon

Kapcsolódó könyvek

A borokról - egyszerűen A borokról - egyszerűen
Szerző: Skinner, Matt
Kiadó: Alexandra Kiadó (2009)

Amikor borról van szó, az egy dolog, hogy tudjuk, mit szeretünk, de ha azt is megértjük, miért szeretjük,...

Vörösborkalauz Vörösborkalauz
Szerző: Geiger Groci, Ursula
Kiadó: Kossuth Kiadó (2000)

A borok szerelmesei jól ismerik hazájuk borait, de a külföldi borok között nem mindig ismerik ki magukat. Pedig...

Borok a konyhában Borok a konyhában
Szerző: Herczeg Ágnes
Kiadó: Alexandra Kiadó (2010)

"Rongyosra fogom használni ezt a könyvet! Saját szememmel néztem végig, amint Herczeg Ágnes és csapata heteken...

Házi pálinkafőzés Házi pálinkafőzés
Szerzők: Békési Zoltán, Csarnai Erzsébet
Kiadó: Mezőgazda Kiadó (2011)

Az Európai Unió területén egyedül Magyarország használhatja a pálinka nevet. Az is előírás, hogy...

80 kérdés a borról 80 kérdés a borról
Szerző: Casamayor, Pierre
Kiadó: Gabo Kiadó (2010)

Amatőr s képzettebb borbarátok 80 kérdésére adott válaszaival Pierre Casmayor átfogó betekintést nyújt a...

A bor titkai A bor titkai
Szerző: Kime, Giles
Kiadó: Scolar Kiadó (2015)

Az elmúlt húsz év során a bor agresszív reklámkampányokkal,és megamarketinggel teli masszív iparrá nőtte...

Villányi borok Villányi borok
Szerző: Haraszti Gyula
Kiadó: Kossuth Kiadó (2002)

A Villány-Siklósi borvidék a kiváló vörösborok tárházaként ma már turisztikai állomássá vált a...

Az atomoktól a sajttortáig Az atomoktól a sajttortáig
Szerző: This, Hervé
Kiadó: Typotex Kiadó (2000)

A szerző kíváncsi és torkos gyerekeket vezet el a főzés és az atomfizika alapjaihoz. A könyvet szívesen...

Sörfalatok, borkorcsolyák Sörfalatok, borkorcsolyák
Szerző: Frank Júlia
Kiadó: Officina Nova Kiadó (1994)

Annak, hogy barátainkkal vagy családtagjainkkal időnként kellemes, pihentető órákat töltsünk együtt, sok...

Borkalauz, 1995 Borkalauz, 1995
Szerző: Dr. Rohály Gábor
Kiadó: Kossuth Kiadó (1995)

Sok mindent nem akar ez a könyvecske. Nem akarja az igazságot hirdetni, nem akar tévedhetetlennek mutatkozni, nem...

A kínai tea A kínai tea
Szerző: Tong, Liu
Kiadó: Kossuth Kiadó (2008)

A tea a földi tisztaság szimbóluma. Van valami a természetében ami az élet csendes szemlélésének világába...

Prágai kocsmakalauz Prágai kocsmakalauz
Szerző: Hagymásy András
Kiadó: Alinea Kiadó (2008)

Könyvem személyes élmények, tapasztalatok alapján készült, s azon túl, hogy reményeim szerint kellemes...

Hogyan legyünk alkoholisták? Hogyan legyünk alkoholisták?
Szerző: Tompa Imre
Kiadó: Jaffa Kiadó (2007)

A Hogyan legyünk alkoholisták? laza és csapongó antológia, az ezredforduló óta borújságírással foglalkozó...

Gyümölcs- és zöldséglevek, hűsítők, italok, szörpök és teák Gyümölcs- és zöldséglevek, hűsítők, italok, szörpök és teák
Szerzők: Schveiger Ágnes, Szalay Olga, Tordai Mária
Kiadó: Ceres Kiadó (1985)

Az alkimisták aranyat akartak elővarázsolni, a mai konyhaművészet szerényebb: sűrített napfényt,...

Koktélok ezüstkönyve Koktélok ezüstkönyve
Szerző: Bardi, Carla
Kiadó: Kossuth Kiadó (2008)

Ezernél is több kitűnő recept minden évszakban, minden alkalomra. Aperitifek, long drinkek, erős koktélok,...

Halak és halételek Halak és halételek
Szerzők: Szabó Péter, Hoitsy György
Kiadó: Corvina Kiadó (2011)

A "Halak és halételek" nem csupán egy könyv a sok közül. Rendkívüli élmény, amely teljesen új...

Coca-Cola - A szakácskönyv Coca-Cola - A szakácskönyv
Kiadó: Kossuth Kiadó (2014)

A Coca-Cola a világ egyik legismertebb márkaneve, naponta közel 1,7 milliárd adag fogy belőle. A könyv ennek a...

A nagy borválasztó A nagy borválasztó
Szerző: Cole, Katherine
Kiadó: Gabo Kiadó (2014)

A nagy borválasztó megmutatja, hogy mennyire egyszerű könnyedén és magabiztosan bort választani bármilyen...

Kapcsolódó cikkek