A rizling hazája

A német borokról

A rizling hazája
A rómaiak a bor igazi követei voltak. Ők telepítettek szőlőt számos területen, amelyet meghódítottak, így a mai Németország, Ausztia és Franciaország területén is, ahol addig sörivók éltek...

A cikk forrása

Kulinária Kulinária
(Vince Kiadó)
Napjainkra kulináris látóhatárunk kitágult, ízlésünk internacionalizálódik, terjed a "fúziós konyha". Ez a terjedelmes kötet a legfinomabb európai specialitások enciklopédiája, az egyes országok különleges...
Bővebben...

A német borkultúra eredete

Sok német vidéken a szőlő meg a bor határozza meg ma is a többnyire földműveléssel foglalkozó emberek életritmusát: munkát és kenyeret ad nekik - a szüret után pedig jöhet a mulatság. A német borászok mindezt a rómaiaknak köszönhetik: a vízi utakat használva törtek előre Germániába - és mellékesen megmutatták a barbár törzseknek, hogyan kell szőlőt telepíteni.

A szőlőtermesztés és a borok helyi jellegzetességei

Így tett szert Németország borkultúrájára, mely ma a világméretű versenyben különleges helyet vívott ki magának: a német bor finom és könnyű, sok benne a sav és kevés az alkohol. Az elismerés főleg a tipikusan német szőlőfajta, a rizling termesztésének köszönhető.A német szőlőtermő vidékek - szám szerint 13 - a világ legészakibb fekvésű borvidékei közé tartoznak. Németország a Golf-áramlat környéki nedves meleg és a kelet-európai kontinentális klíma határvidékén fekszik. Ez az oka annak, hogy nyáron csak ritkán van nagyon meleg, s télen nagyon hideg. Míg a déli országokban májustól szeptemberig alig esik, a német szőlőket ebben az időszakban is gyakran öntözik frissítő záporok, időnként nagyobb esők is. Így a tőkék nyáron akadálytalanul nőhetnek, a meleg ősz pedig sok héttel toldja meg a szőlőszemek érlelődési idejét, gyakran egészen október végéig, sőt novemberig is akár. A lassú és folyamatos érlelődés nyomán a német borok frissek, gyümölcsösek és savasak, alkoholtartalmuk alacsony, a bukéjuk selymes.

A rizling fenségterülete

Az első számú fehérborszőlő, a rizling, a lehető legjobban példázza ezt az árnyalatgazdagságot. Németországban van a legnagyobb rizlingtermő terület a világon, és az értők jól tudják, hogy termésükből a legmarkánsabb és-legelegánsabb fehérborok kerülnek a palackokba. A rizlingen kívül a szilváni is nagyon elterjedt. Az ebből készült borok íze semleges, néha azt állítják róluk, hogy vaskosak, nincs bennük semmi elegancia. A köves és kavicsos talajon termő szőlőből azonban nagyon is gyümölcsös zamatú, kellemes bor nyerhető. Például a Müller-Thurgau - a két szőlőfajta keresztezésével - egyesíti magában a szilváni lágyságát a rizling gyümölcsös aromájával, s jó száz éve sikerrel termesztik már. Ennek a szőlőfajtának a borát újborként kell fogyasztani, mert jellemző muskotályos aromája az évek múlásával elillan belőle. Jelentős helyet foglal el a német szőlőfajták sorában a szürkebarát. Ebből nehéz, csupa buké, tüzes bor készül. Miként a fehérborok között a rizlinget, a vörösboroknál a pinot noirt - amelyet a németek kései burgundinak neveznek - illeti meg a legmagasabb minősítés. További német szőlőfajták többek között a Kerner (a trollinger és a rizling keresztezése), valamint a Scheurebe (a zöldszilváni és a rajnai rizling keresztezése), a kékoportó, a Trollinger és a fűszeres tramini.

A német borok minősítése

Az átlagos szüreti mustfokbeli különbségek meglehetősen nagyok a szőlő fajtájától és a termőterülettők függően függően Németországban. Ez határozza meg a német bor minőségét.
Asztali borok:
Könnyűek és igénytelenek. Elnevezésükben nem szerepelhet közelebbi helymeghatározás, ezért mindig csak a négy nagy asztalibortermő vidék nevének egyikét viselik - tahár rajnai, moseli, neckari vagy felső-rajnai (esetleg ezeken a területeken belül egy szűkebb eredetmegjelölés lehetséges). Különösebb minőség-ellenőrzésen ezek az italok nem mennek át. A német boroknak alig 3 százaléka tartozik az asztali bor kategóriába (ezzel szemben Franciaországban és Olaszországban ezek vannak többségben).
Tájjelegű borok:
Magasabb minőségi kategóriájú, tájjelegű asztali borok, ezeket szívesen isszák maguk a borászok is. Mindig csak ugyanannak a termőterületnek a szőlőjéből készülhetnek - a bortörvényben 20 tájjelegű bortermő terület szerepel. A német tájjelegű bor száraz vagy félszáraz, a kereskedelemben is csak ilyen kapható, ami már önmagában is minőségi kategória.
Egy-egy szőlőtermő vidék minőségi borai:
Ezek csak engedélyezett szőlőterületekről és engedélyezett szőlőfajtákból készülhetnek. A szőlőszemek eredetével és érettségével kapcsolatosan szigorúbb követelmények érvényesek rájuk. Minőségi bor a meghatározott 13 termőterület egyikéről származhat csak, és rendelkeznie kell hivatalos minőségtanúsítvánnyal. A hivatalos minősítés pecsétjének szerepelnie kell a palack címkéjén is.
Minősített borok:
Csak szigorú feltételek megléte esetén használhatók a minősített borkategóriák, például a kabinet, a késői szüretelésű, a válogatott szüretelésű, a töppedt szőlőből készült vagy a jégbor (fagyott bogyókból készült).Ezeket a jelzőket csak akkor viselheti a bor, ha a kóstolás eredményeként bebizonyosodik, hogy valóban rendelkezik e tipikus minőségjegyekkel. Ezeknek a boroknak a mustját például tilos cukorral dúsítani, a szemek érettségét a szüret előtt jelenteni kell, hogy a hatósági borminősítők mintát vehessek, és kiadják az erről szóló tanúsítványt.
Amint említettük a német borokat borpecsétekkel látják el, amely a Német Mezőgazdasági Társaság hivatalos minőségtanúsítványa. Ezeket három színben bocsátják ki: sárga - a száraz borokra, zöld - a félszáraz borokra, piros - az édeskés, édes borokra.

Borok és ünnepek

A szüret a legfontosabb művelet a borkészítés során, hiszen az ide sorolható műveletek minőségén múlik majd a későbbiekben a bor minősége. E munkafolyamatot jól meghatározott időben kell elkezedeni, maert sem a túl korai, sem az elkésett szüreteléssel nem jut a borosgazda olyan borhoz, melynek elkészítését eltervezte. A szüretelést a szőlő fejlődésének tetőpontján kell elkezedni, amikor a tőke már nem képes több cukrot készíteni. Egyes boroknál azonban - nagyon is szándékosan - bevárják a gazdák az utóérést, sőt speciális esetekben az első fagyokat is.
A szüretelés általában mégis a kora őszi napokkal kezdődik. A németeknél minden évben szeptember végétől októberig tartanak a muci-hetek. Nem sokkal korábban szüretelik az első korai fajtákat. Hordókban erjeszteni kezdik, és az ilyenkor még zavaros bort, a murcit termőterületenként más és más névvel illetik: Bitzler, Sturm, Sauser vagy Rauscher.
A hordós erjesztés közben az új musttal együtt akcióba lépnek az élesztőgombák. A szemekben lévő cukrot átalakítják alkohollá és szénsavvá, közben a must kifehéredik. Zavaros tejes színe olyan, mintha apró tollak kavarognának benne, innen van a német elnevezése: Federweiss (tollfehér). Rendelkezik már szinte az összes ízbeli tulajdonsággal, mely az évjárat borára lesz jellemző.
A murci legalább annyira hozzátartozik az őszhöz, mint a hagymás kalács vagy a gesztenye, mellyel tálalják. De vigyázat: bármennyire finom is, a murci nem veszélytelen! Mértékkel fogyasztva azonban egészséges ital, szinte az összes vitamin megtalálható benne. S ha arra gondolunk, hogy salaktalanító hatású élesztőt is tartalmaz, megértjük, miért számít üdítő, frissítő italnak a borvidékeken.
A német bor barátai persze nemcsak ősszel, szüretkor találnak alkalmat az ünneplésre, hanem szinte egész évben. Mint maguk a borok, az ünnepek is legalább olyan sokfélék, tükrözve a német borászat gazdag hagyományát. Ezeket az ünnepeket szereti fiatal és öreg, mert mindegyik borünnepnek megvan a maga csábereje, kezdve az ünnepi nyitófelvonuláson a zenés, dalos népünnepélyeken át a szakértő borkóstolásig, szerzői felolvasóetekig és alkonyati, borozgatással egybekötött irodalmi programokig.

Német borvidékek

Németországban a déli, délnyugati lejtőkön terem a legjobb szőlő: a Rajna és mellékfolyói szélvédett, az időjárás szezsélyeinek kevésbé kitett völgyeiben. A borgazdálkodás összesen 13 borvidéket különböztet meg:
Ahr: Bonntól délre, az eifeli dombvidék pala- és vulkáni talaja különösen alkalmas selymes jellegű vörösborokat adó szőlő termesztésére. A szőlőterület több mint felén kék kései burgundi terem. Van néhány fehérborszőlő is, például a rizling.
Közép-Rajna-vidék: Bonn és Bingen között található része a legromantikusabb, napfényben fürdő, agyagpala teraszokon terem a magvas, zamatos, igazi rizling, valamint a Müller-Thurgau, ez a lágy, könnyű, enyhén savas fehérborszőlő.
Nahe: Bingentől felfelé, a folyó folyásának irányában terül el, és meglepően sokféle bort kínál. A szőlőültetvény 4500 hektár, négyszer akkora tehát, mint az Ar (485 ha) és a Közép-Rajna-vidék (680 ha) együttesen. Elsősorban rizlinget termesztenek, melynek íze itt különösen gyümölcsös, és ásványianyag-aromája is van. Érdemes megkóstolni az innen származó fehér burgundit is.
Mosel-Saar-Ruwer: Németország legdinamikusabban fejlődő régiója. A luxemburgi határvárostól, Triertől délre kanyarognak Koblenz felé a Mosel és mellékfolyói. Itt terül el a legnagyobb rizlingtermő vidél, jobb években a moseli rizling eleganciáját dícsérik az egész világon. Bora finom, könnyű, szinte pezseg. A legzamatosabb a félszáraz 3-4 éves korában.
Rajna-vidék: Azon részén, ahol a folyó nyugatra kanyarodik, világhírő borszőlők érnek be az agyagos talajon. Az itteni borászok fedezték fel elsőként a botrytis nevű nemes penész jelentőségét, melytől a szőlőszemek mazsolává zsugorodnak, és így rájöttek a késői szüretelésű szőlő nagy előnyeire. A legjobb helyeken mind rizling terem.
Hessen: Az odeni erdő védelmében húzódik meg az egyik legkisebb német borvidék, a hesseni borút, ahonnan virágillatú, ízletes borok származnak. Az itt termő rizling lágy, kellemes és kicsit földízű. A legjobb helyek Bensheim és Heppenheim határában találhatók.
Rheinhessen: Bingen, Alzey, Mainz és Worms között fekszik Németország legnagyobb borvidéke - a minőségi borok széles választéka való innen. A területre ma már nem a Müller-Thurgau, a leggyakoribb német szőlőfajta a legjellemzőbb, mint azelőtt, hanem a szilváni. Van itt azonban tősgyökeres rizling, finom fehér burgundi, valamint megterem a lágy, kései burgundi is.
Pfalz: A Haardt-hegység gerince és a Pfalzi-erdő mentén elterülő, zárt szőlőtermő övezet. Rheinhessen után Pfalz a második legnagyobb német borvidék. Legfontosabb borszőlői a Müller-Thurgau, az osztályon felüli szilváni és a fehér burgundi, de ide sorolható a földzamatú, gyümölcsös ízű rizling is. Pfalz, Nahe és a Rajna-vidék borai inkább hosszabb érlelést igényelnek, 15 év alatt vagy még később érnek be igazán.
Baden: A badeni szőlők a Bodeni-tótól, a Rajna bal partján egészen a Heidelbergtől északra elterülő vidékig húzódnak. A terület több mint 400 kilométer hosszú, emiatt jelentősek az időjárási különbségek, de a talaj minősége is más és más. Ennek megfelelően nagyon sokféle szőlőt termesztenek itt. Azelőtt a Müller-Thurgau, a Rulander és a Weissherbst volt a leggyakoribb, ebből készült a rivaner, a szürke burgundi és a rozé. Az itteni fehér, a szürke és a kék kései burgundi szinte mindig száraz bor.
Württemberg: A sváb borvidék Heilbronn és Stuttgart között terül el. Minden württenbergi bor közös sajátja az öntörvényű, markáns vibráló íz. A vidék fő jellegzetessége az ízletes vörösborszőlő, például a trollinger. Rizling a teljes terület mintegy negyedén terem.
Frank borvidék: A Schweinfurt és Aschaffenburg között elterülő terület kiváló, sajátos tulajdonságokkal rendelkező, fanyar borairól híres. Mindnek jellegzetes földíze van, de a különböző talajviszonyok szerint a legkülönbözőbb ízárnyalatok alakultak ki.
Saale/Unstrut: Lipcse közelében, a Saale és az Unstrut folyót szegélyező meleg lankákon terem a legészakibb német borvidék sokféle borszőlője. A mészkagylós és homokköves talaj lágy karaktert ad a boroknak. Az unstruti borok összehasonlíthatók a frank borvidékiekkel.
Szászország: A legkisebb (egykor keletnémet) borvidék az Elba völgyében. Viszonylag mészszegény talaján, kevés csapadék és némi napsütés mellett alacsony szőlőhzamból készülnek a jellegzetes elbai borok. Karakteresek, szárazak és semmi máshoz nem hasonlíthatóan gyümölcsösek, savasak.

Hozzászólás beküldése: Bejelentkezés vagy regisztráció
A rizling hazája
Értékeld elsőként!
1 2 3 4 5
Kinyomtatom
Elküldöm levélben
Neved:
E-mail címed:
Címzett e-mail címe:
Töltsd ki a mezőket!
facebook

Kapcsolódó könyvek

A borokról - egyszerűen A borokról - egyszerűen
Szerző: Skinner, Matt
Kiadó: Alexandra Kiadó (2009)

Amikor borról van szó, az egy dolog, hogy tudjuk, mit szeretünk, de ha azt is megértjük, miért szeretjük,...

Vörösborkalauz Vörösborkalauz
Szerző: Geiger Groci, Ursula
Kiadó: Kossuth Kiadó (2000)

A borok szerelmesei jól ismerik hazájuk borait, de a külföldi borok között nem mindig ismerik ki magukat. Pedig...

Étkeink s illő boraink harmóniája Étkeink s illő boraink harmóniája
Szerző: Csizmadia András
Kiadó: Borscola Kft. (2006)

Kézikönyv ínyencségre törekvőknek és haladó ínyenceknek! Jóllehet a jó bor magában is élvezetes dolog,...

Balatoni borok Balatoni borok
Szerző: Laposa József
Kiadó: Kossuth Kiadó (2003)
Tokaji borok Tokaji borok
Szerző: Haraszti Gyula
Kiadó: Kossuth Kiadó (2002)

Tokaji aszút minden borkedvelő ember ivott már, mégis bizonyára sokan vannak, akik nem tudják, miért csak...

Sörfalatok, borkorcsolyák Sörfalatok, borkorcsolyák
Szerző: Frank Júlia
Kiadó: Officina Nova Kiadó (1994)

Annak, hogy barátainkkal vagy családtagjainkkal időnként kellemes, pihentető órákat töltsünk együtt, sok...

Hogyan legyünk alkoholisták? Hogyan legyünk alkoholisták?
Szerző: Tompa Imre
Kiadó: Jaffa Kiadó (2007)

A Hogyan legyünk alkoholisták? laza és csapongó antológia, az ezredforduló óta borújságírással foglalkozó...

Az ízek harmóniája Az ízek harmóniája
Szerző: Chartier, Francois
Kiadó: Alinea Kiadó (2011)

Milyen kapcsolat van az eper és az ananász között? A menta és a sauvignon blanc vagy a tölgyfa hordó és a...

Borok enciklopédiája Borok enciklopédiája
Szerző: Callec, Christian
Kiadó: Alexandra Kiadó (2010)

Miként a bor az ízlelőszerveknek, úgy ez a kézikönyv a szemnek jelent ünnepet, hiszen több mint nyolcszáz...

A bor titkai A bor titkai
Szerző: Kime, Giles
Kiadó: Scolar Kiadó (2015)

Az elmúlt húsz év során a bor agresszív reklámkampányokkal,és megamarketinggel teli masszív iparrá nőtte...

Az óceán kincsei Az óceán kincsei
Szerző: Longworth, Robert
Kiadó: Vince Kiadó (2008)

Ez a könyv rövid betekintést nyújt a tengeri étkek világába. Beszélünk a halevés jótékony hatásáról,...

Villányi borok Villányi borok
Szerző: Haraszti Gyula
Kiadó: Kossuth Kiadó (2002)

A Villány-Siklósi borvidék a kiváló vörösborok tárházaként ma már turisztikai állomássá vált a...

A bor A bor
Szerző: Dominé, André
Kiadó: Vince Kiadó (2008)

A bor életérzés: az ízletes szőlőlé évszázadok óta az öröm és az élvezet jelképe. Ízbeli...

80 kérdés a borról 80 kérdés a borról
Szerző: Casamayor, Pierre
Kiadó: Gabo Kiadó (2010)

Amatőr s képzettebb borbarátok 80 kérdésére adott válaszaival Pierre Casmayor átfogó betekintést nyújt a...

Borkurzus Borkurzus
Szerző: Zraly, Kevin
Kiadó: Alexandra Kiadó (2001)

"Ha még egyetlen borokról szóló könyvet sem vásárolt, akkor ezzel kezdje. Ha már egész könyvtára van,...

Borsznobok szótára Borsznobok szótára
Szerzők: Kamp, David, Lynch, David
Kiadó: Athenaeum 2000 Kiadó (2010)

"Borsznob." Már maga az elnevezés is különcködő. Ha ezzel a végletesen sznob sznobériával találkozik az...

A nagy borválasztó A nagy borválasztó
Szerző: Cole, Katherine
Kiadó: Gabo Kiadó (2014)

A nagy borválasztó megmutatja, hogy mennyire egyszerű könnyedén és magabiztosan bort választani bármilyen...

Halak és halételek Halak és halételek
Szerzők: Szabó Péter, Hoitsy György
Kiadó: Corvina Kiadó (2011)

A "Halak és halételek" nem csupán egy könyv a sok közül. Rendkívüli élmény, amely teljesen új...

Szekszárdi borok Szekszárdi borok
Szerző: Boros Károly
Kiadó: Kossuth Kiadó (2003)

A Szekszárd környéki szép, lankás tájon jellegzetes présházak, ún. tanyák őrzik a hordókat, s bennük a...

Magyar borvidékek Magyar borvidékek
Szerző: Bede Béla
Kiadó: Corvina Kiadó (2013)

A Corvina tematikus útikönyv-sorozatának második kötete a 22 magyar borvidéket mutatja be, kitérve azok...

Kapcsolódó cikkek