A kávéról dióhéjban

A kávéról dióhéjban
A kávé a világ legnépszerűbb, legelterjedtebb élvezeti cikke. Ha egyik napról a másikra eltűnne, a föld lakosságának legalább a felén elvonási tünetek mutatkoznának, ésez bizony nem túlzás, csakaz USA népességének 60%-a kávéfogyasztó.

A cikk forrása

gasztroABC

A kávé származása, és elterjedése

Nemzetközi forgalmát tekintve csakazolaj előzi meg, majdnem olyam népszerű mint az LSD, a cigaretta, vagy a pornókiadványok. Etiópiából származik, "feltalálását" igen gazdag legendárium övezi, szó esik benne bedrogozott kecskenyájról, kávészemeken feltűnő Jézus portréról, szufi bölcsről, sőt magáról Mohamed prófétáról is, ha valakit nagyon érdekelnek az ilyen történetek bőségesen találhat belőle a világhálón. Elég az eléghez, hogy a néhány ezer éve éhező etióp pásztorok mindent megkóstoltak ami legalább félig ehetőnek látszott, hogy miért nem köpték ki azonnal az undorítóan keserű nyers kávészemeket az már örök titok marad, de nem tették. Ennek egyenes következménye, hogy ma a nagy létszámú Coffea nemzetség két ágát termesztjük, a Coffea robustát és a Coffea arabicát, ez utóbbi a népszerübb, a termelés 75%-át adja.

Frissítő élénkítő hatását hamar felismerték, később arra is rájöttek, hogy főzete kevésbé keserű. Igazi karrierje azonban a pörköléssel kezdődött. A nyerskávénak még nincs "kávéíze" vagy illata,csak a pörkölés során képződnek a benne található szénhidrátokból és fehérjékből különleges aroma és ízanyagok.Ígypörkölődöttéhező etióp pásztorok élelmiszerhelyettesítőjéből a világ egyik legfinomabb, legnépszerűbb italává. Afrikában, Arábiában, Ázsiában hamar elterjedt majd 1550-ben átlépte Európa határát, Törökországban megnyíltak az első kávéházak. Azelső kávészállítmány 1615-ben érkezikTörökországból Velencébe, de az első dokumentált kávéháznyitás Ofordbantörténik 1637-ben.A kávénak meghatározó szerepe volt az ekkor Európában virágzó alkoholizmus visszaszorításában, ugyanis a kávéházak megjelenésenémileg csökkentette a kocsmák népszerűségét, az átlagosan több literes napi alkoholfogyasztásterősen mérsékelte.Igaz, Haitin megszilárdította a rabszolgaság intézményét, de ez nem a gyengekávéinkábba gyenge emberi morál következménye.A kávé elterjedését tekintve óriási szerencsénk volt a török hódoltsággal, minden közvetítő kihagyásával közvetlenül a "forgalmazótól" juthattunk az értékes nedűhöz. Eleinte kissé idegenkedve tekintettünk a fekete lére, nemzeti regényünkben az "Egri csillagok"-ban Dobó kémje, Varsányi, Manda bégnek "feketeténtát"főz, majd maga is megkóstolja, de olyan keserű, hogy két napig "pök" utána. Nyelvünkben a "fekete leves" kifejezése onnan ered, hogy mikor Tököly Imrét a váradi pasa a szultán parancsára elfogatja, előtte ebédre hívja. Tököly érzi a bajt, gyorsan kíván végezni az ebéddel, a fő fogások után csendesen távozna ám az ajtóban már janicsárok állják el az útját, mondván "várjál uram, hátra van még a fekete leves", vagyis a kávé. IIyen rosszul sikerült ismerkedés után nem csoda ha az első kávéházakról szóló híradás 1737. április 13.-án kelteződik. Az irat egy per irata melyben két "Pesth"-i "caveesieder" perel egy harmadikat mert az túl olcsón méri a kávéját, ezzel tönkretéve a másik kettőt. Az iratokból az is kiderül, hogy összesen három kávéházvan Pest városában, persze ne gondoljunk olyan intézményekre mint a késöbbi New York kávéház, ezek abódék inkábbhasonlítottak napjainkkülvárosi hamburger sütőire mint Ady, Kosztolányi vagy Karinthykedvelt tartózkodási helyeire.

Különleges kávék, kávézási szokások, kávékészítmények

Oroszországban a tea az úr, ezért, hogy ezt a kávé el ne felejtse, egy szelet citromot tesznek a kávéba. A SZKP hajdani első titkára, N. Sz. Hruscsov egy kis sót is tett a kávéjába, mivelígy állítólag "jobban kijön az íze".Itt említeném meg azt a gyerekkoromban hallott és soha ki nem próbált trükköt, hogy azalaposanmegsózott kávénak lázkeltő hatása lenne (és olyankor az embernek nem kell iskolába mennie). Afinnekről az a hír járja, hogy ők isszáka legtöbb kávét a világon, szerintük a tökéletes kávéúgy készül, hogya frissen kifőtt kávéba egyöreg halbőrdarabot tesznek. Ezt állítólag késöbb kiveszik (szerintem egy halbőrt nem lehet elégkorán kivenni a kávéból). A marokkóiak csípős borssal, sóval "ízesítik", Etiópiában a bors mellé fokhagymáttesznek a kávéba. Amerikahősikorszakában acowboyok büszkék voltak rendkívül erős kávéjukra, úgy tartották, hogy az a jó kávé "amin úszik a patkó". Az USA legkiterjedtebb kávézó hálózatát a "Moby Dick" kávéfüggő első tiszjéről nevezték el Starbuck's-nak (tulajdonképpen egyfajta folyékony hamburgert árulnak). Ma már se szeri se száma a különböző finomabbnál finomabb kávéféléknek, capuccinó, cafe latte fantázia nevű kávéepigonoknak. Ezek kávé és koffein tartalma lényegesen kisebb mint az atyáiké ( természetesen kapható a koffeinmentes változat is) de ízük, illatuk egyre kifinomultabb. A kávé azonban nem maradt csak ital, ételeink része, hozzávalója lett. Sütemények, csokoládék, fagylaltok készítésénél használják, de nem csak édességek, desszertek alkotóeleme, különleges ritka fűszerként használják húsok, mártások ízesítőjeként is.

A kávé beltartalmi értékei, szervezetre gyakorolt hatása

Mindjárt az elején szegezzük le, nincs olyan étel, ital, szokás, hobby melynek nyakló nélküli fogyasztása, gyakorlása ne lenne káros ( jobb esetben idegesítő ). A kávé legismertebb hatóanyaga a jó öregkoffein, (egy alkaloid, egy csésze kb. 80 mlg-ot tartalmaz) őt mindenki ismeri és többnyire használja, serkenti az agyműködést, növeli az izomerőt, frissít, nincs is vele semmi baj ha mértékkel fogyasztjuk. Én még emlékszem azokra az időkre amikora beteget vizsgáló orvos első kérdése az volt, mennyi cigarettát szív, hány kávét iszik a páciens. Az elöbbi minden mértékben és formában káros, az utóbbi nem. A legfrissebb kutatások szerint pl. az ún. törökösen főzött kávé esetében egy diterpén nevű vegyület marad a kávéban amely valóban emeli a vér koleszterin szintjét és ez természetesen nem használ a szervezetünknek. De ki iszik manapság török kávét? A megfelelően átszűrt magas gőznyomáson készített presszókávéban már csak nyomokban fedezhető fel diterpén, viszont annál több érvédő polifenol, tartalmaz ezenfelül (ugyan csak kis mennyiségben) niacint is. Lehet, hogy a kávé nem az "élet vize" de nem is méreg, talán hagyatkozzunk Voltaire válaszára, melyet orvosának adott, mikor arra figyelmeztette, hogy a kávé alattomos méreg "akkor nagyon alattomos lehet, mert ötven éve iszom és még látszólag semmi bajom".

Hozzászólás beküldése: Bejelentkezés vagy regisztráció
A kávéról dióhéjban
Értékeld elsőként!
1 2 3 4 5
Kinyomtatom
Elküldöm levélben
Neved:
E-mail címed:
Címzett e-mail címe:
Töltsd ki a mezőket!
facebook

Kapcsolódó könyvek

A kávé A kávé
Szerző: Rudnay János
Kiadó: Mezőgazdasági Kiadó (1976)

A kávé felfedezésének körülményeit a legkülönfélébb mesék és legendák, ellenőrizhetetlen hitelességű...

Kávészenvedély Kávészenvedély
Szerző: Moldvaer, Anette
Kiadó: HVG Kiadó (2014)

Mi, megszállott kávérajongók, mindent megteszünk egy tökéletes feketéért. E könyv segítségével otthon is...

Kapcsolódó receptek

Kapcsolódó cikkek