hűtőszekrény

hűtőszekrény

A tűz használatbavétele mellett talán a hűtés és a mélyhűtés az emberiség legnagyobb konyhatechnikai újítása, mely meghosszabbítja az élelmiszerek tárolhatósági idejét.
Gondoljunk csak bele, hogy a legfeljebb 100 főből álló ősemberhorda képtelen volt teljesen elfogyasztani egy elejtett mammutot.
A tengeri felfedezések korában sok tengerész életben maradt volna, ha nemcsak sózott húst és kétszersültet ehet. A földet először körülhajózó Magellán kapitány több száz tengerészéből tizenheten értek élve haza Portugáliába. A többiek nagy részével az alultápláltság és a krónikus C-vitaminhiány okozta skorbut végzett.
A hűtőgépek másik nagy előnye, hogy gyorsabbá és kényelmesebbé teszik a bevásárlást és a konyhai munkánkat, hiszen a főzéshez szükséges alapanyagok nagy részét hetekre, sőt akár hónapokra is előre megvásárolhatjuk.
Fontos szempont még, hogy sokkal biztonságosabbá is tették étkezésünket. Ma is emlékszem, hogy 50 – 60 éve szombatonként mennyire várták az asszonyok a jegest, hogy a nehezen szerzett és ritkán asztalra kerülő hús másnapig ne romoljon meg. És akkor még nem is beszéltünk italaink élvezeti értékének jelentős fokozásáról. Aki már próbált langyos sört inni, az tudhatja, hogy annál még a csapvíz is ihatóbb. A jó borról nem is beszélve.
A hűtőszekrény használatakor figyelembe kell venni, hogy csak hűti az ételt, de nem tartósítja hosszabb ideig. Ezért a megromlásra hajlamos tojást, tejet, tejfölt, tartalmazó ételeket nem tanácsos 2 – 3 napnál hosszabb ideig tárolni benne. A hűtőbe tárolandó meleg ételeket tanácsos hideg vízfürdőben lehűteni és ezután a hűtőszekrénybe rakni. A forró étel károsíthatja és jelentős áram túlfogyasztást is okoz. A zöldségtároló fiókot fedő üveglap pedig a rá rakott forró edénytől könnyen elpattan.
Jó tudni, hogy az önleolvasztó hűtőszekrényekbe langyos ételeket is rakhatunk, mert némi plusz hő elősegíti öntisztulásukat. Az ilyen hűtőkben a hátul levő hűtőlapon folyik le a kicsapódott pára az alatta lévő elvezető nyílásba mely a külső meleg hőcserélő rácshoz vezeti, mely itt elpárologtatja azt. Ezt azért fontos tisztán tartani, mert ha eltömődik, akkor a hűtő aljában összegyűltő víz megemeli a hűtő páratartalmát, mely a benne lévő ételeknek, főleg a zöldségeknek a legnagyobb ellensége. Használjunk szag és nedvszívó tasakokat.
A zöldségtartó fiókot is kibélelhetjük nedvszívó papírral. Erre a célra, meglepő módon legalkalmasabb az újságpapír ( a fénylő, színes divatlapok sajna nem ), melyeket ma már nem ólombetűkkel nyomtatnak és így teljesen veszélytelenek és mikrobiológiai vizsgálatokkal igazolt tény, hogy ez az egyik legbaktériumszegényebb tárgy a környezetünkben.
A hűtőszekrényt rendszeresen tisztítsuk. Erre mindig lúgos, karcmentes tisztítószereket használjunk és a lemosó vízbe tegyünk egy kevés fertőtlenítőt (Domestos ) is.
Az áramtalanított, üres hűtőbe, az üveglap és zöldségtartó eltávolítása után az egyik rácsra tegyünk egy gőzölgő szódabikarbónás vízzel telt lábast, melyre csukjuk rá az ajtót 20 – 30 percre. Ez kitűnően szagtalanít és remekül oldja az esetleg ott lévő, odaszáradt ételmaradékokat, így azokat nem kell nehezen levakarászni.
Az utolsó lemosást ecetes vízzel végezzük, mely szintén fertőtlenít és szagtalanít. Fontos tudni, hogy a hűtő hátsó részén lévő hőcserélő rácsot is rendszeresen tisztítani kell, mert a reája rakodó por csökkenti hatékonyságát (fokozott áramfogyasztás! ) és árt is neki.
A mai modern hűtők nagyteljesítményű, megbízható működésű gépek. Ezért a teljesítménykapcsolóval óvatosan bánjunk. A melegebb nyári napok kivételével egyes ( alap ) fokozaton működtessük, kivéve, ha egyszerre több hűteni valót teszünk be. Ilyenkor kapcsoljuk magasabb hűtő fokozatra, majd a kellő hőmérséklet elérése után vegyük vissza a teljesítményt alapfokozatra.
A hátsó hűtőlaphoz ne érjenek hozzá a hűtendő élelmiszerek, mert megfagyhatnak.

Hozzászólás beküldése: Bejelentkezés vagy regisztráció