Paprika

Származása és elterjedése
Közép- és Dél-Amerika az őshazája. Az inkák már ismerték és termesztették. Európába az első növényeket Kolumbusz orvosa hozta be. Eleinte csak dísznövényként termesztették, azt hitték mérgező a növény. Európai elterjedése a 16.-17. századra tehető.
Magyarországon először a főúri kertekben jelent meg. Állítólag török közvetítéssel, bolgár kertészek kezdték termeszteni. Első fontos termesztési területe Szeged környéke volt, majd Kalocsa és Szentes térségében is elterjedt a termesztése. Először csak a drága bors helyettesítésére kezdték használni, később pedig ez a növény átalakította az egész magyar konyhát. Ma a legtöbb típust Magyarországon termesztik, s a mennyiségét tekintve is a legjelentősebb paprika termesztők közé tartozunk Spanyolországgal, Olaszországgal és az USA-val együtt. Konyhai felhasználása is a legsokoldalúbb nálunk.

Fajtái és típusai
 Fűszerpaprika – étkezési paprika  – paradicsom paprika  – kaliforniai paprika. Nálunk nagyon kedvelt még az ún. alma paprika és a cseresznye paprika.  Zöldpaprikának hívjuk általában a fehér húsú és a zöld húsú paprikákat, amikor éretlen (nem megpirosodott) állapotban fogyasztjuk.
Trópusi területeken a chili a legelterjedtebb. Vad és díszpéldányai is szerencsére fennmaradtak, melyek a mai napig fontos szerepet töltenek be a nemesítésben.

Beltartalma
A paprika lehet édes és különböző mértékben csípős, hogy mennyire azt a benne lévő kapszaicin tartalom dönti el. Színező anyagai a karotinoidok – béta karotin, kapszantin, kapszorubin. Ezek mennyiségétől és arányától függően az érett felfújt bogyó termés lehet sárga, piros, barnáslila, majdnem fekete színű. Tartalmaz káliumot, foszfort, kalciumot, B1-B2 és C vitamint. Ki kell emelnünk a rendkívül magas C vitamintartalmát, mely a Citrus félékkel vetekszik. Nem folytathatjuk anélkül, hogy Szent-Györgyi Albertet meg ne említsük, akinek paprikából sikerült a világon először a C vitamint kivonnia, amiért megkapta a  Nobel díjat.

Élettani hatása és egyéb jellegzetességei
A paprikát ősidők óta alkalmazzák gyógynövényként is. A benne lévő kapszaicin fájdalomcsillapító hatású, mely nem a központi idegrendszerre hat, hanem az idegvégződésekre, így közvetlenül a fájdalom helyén fejti ki hatását. Gyulladás csökkentő és fájdalomcsillapító krémekben használják. A népi gyógyászatban emésztőrendszeri panaszokra, szív és érrendszeri betegségek megelőzésére használták. Alkalmazták sűrű koncentrátumát fogfájás esetén is. Ma táplálék kiegészítő és fogyókúrás készítményekben használják. Tévhit, hogy a csípős paprika árt a gyomornak, ellenkezőleg. Ösztönzi a szervezetet egy olyan váladék képzésére, mely védi a gyomor nyálkahártyáját.

Vásárlási tanács
Friss termés vásárlásnál a fajtára jellemző színű, lédús, kemény, vastag héjú példányokat keressük. Ha nem friss az áru ráncos, fonnyadt lesz. Mindig nézzük meg a kocsányát is, ne legyen elszáradt barna, hanem szép üde zöld. A színnek mindig a fajtára jellemzőnek kell lennie. Az őrölt fűszerpaprika vásárlásánál a szín az első, amire figyelünk általában, de megkóstolni is tanácsos az őrleményt mielőtt döntünk a vásárlásról. Mivel jelentős az olajtartalma megavasodhat, vagy ha a tárolás során hosszasabban fény éri, elveszítheti a színét. Az őrölt paprika nagyon jól tárolható mélyhűtőben, így biztosan nem avasodik, molyosodik és nem veszíti el a színét.

Konyhai felhasználása
A paprikát éretlenül (fehér, zöld),vagy éretten (sötét piros vagy narancssárga) fogyasztjuk, frissen, szárítva, őrölve, nyersen, vagy főzve, sütve. A magyar konyha ma már elképzelhetetlen nélküle. Minden igazán magyarosnak tartott ételünkben főszerepet játszik. Tartósítani általában savanyítva szoktuk, mely esetben nagy előny, hogy a paprika nem veszíti el C-vitamin tartalmát. A mélyhűtést is elég jól bírja.