tokaji aszú bor

tokaji aszú bor
A tokaji aszú a 18. században vált világhírűvé. XIV. Lajos „a borok királya, a királyok bora” elnevezéssel illette

Az aszúsodást, más néven a nemesrothadást, a Botrytis cinerea penészgomba idézi elő. Ehhez szükséges tényezők a klíma, a talaj és a megfelelő szőlőfajták.
Az aszúszemeket szemenként válogatják, szemenként kézzel kicsipegetik az aszúsodott szemeket a fürtből. Faputtonyokba gyűjtik, összezúzzák, majd egy kádban összekeverik 136,6 liter azonos évjáratú musttal vagy borral. Ezt 1-1,5 nap áztatás követi, melynek során az aszúszem cukor, sav- és íztartalma kioldódik. Ezután az úgynevezett aszútésztát kipréselik, és a mustot hordókba töltik és erjesztik.
A 136,6 liter egy gönci hordó űrtartalma. Az aszú annyi puttonyos, ahány puttony aszút áztatnak egy gönci hordó borban (3,4,5,6 puttonyos).
A bortörvény előtt az aszú borokat minimum addig kellet érlelni ahány puttonyos volt, így azok 3-6 év késéssel kerültek forgalomba. Mára ez lecsökkent 2 évre. Manapság nem puttonnyal és gönci hordóval mérik, de az eljárás ugyanaz. Az aszút a sokszor több száz méteres, riolittufába vájt pincelabirintusokban elhelyezett fahordókban érlelik. A pincék falát vastagon borító (a vidékre egyedülálló módon jellemző, csak itt és a Rajna menti pincékben található) nemes pincepenész, a Cladosporium cellare biztosítja éréskor az aszú különleges minőségét. 8-10 éves korában éri el palackképességét. A legjobb minőségű tokaji aszút Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád és Tállya községek környékén készítik.

Hozzászólás beküldése: Bejelentkezés vagy regisztráció